DuDorka napjai

473. Lóbarátság

2011-11-27T20:28:00.002+01:00

Máig elcsodálkozom azon, hogy Dóri hogy' nem tart a lovaktól, h a kutyák, macskák meg bírják ijeszteni? :)

Nyáron ült először lovon, szerintem, ha rajta múlik, le sem szállt volna. Azóta voltunk már többször, sőt, a lovardában végigsimogatta az összes kíváncsi lófejet.

Kijelentette, hogy neki kell ló, sőt, legyen mindegyikünknek egy, és az övé "lánylovacska" legyen.

Ámen :)

472. Dóriszáj

2011-11-27T19:55:00.003+01:00

‎- Réz Dóri, nem gondolod, hogy túl sok minden van a kezedben?

- én nem Réz Dóri vagyok, hanem a babának az anyukája!

- Anyuka, nem gondolod, hogy túl sok minden van nálad ahhoz, hogy be tudj ülni gyerekülésbe?
- ez nem gyerekülés, hanem anyukaülés!

‎- Anya, nagyon szép kislány vagy! ♥

- Apa,legyél az anyukám!
- mmiiii?
szerepjáték Dóri-módra: ő volt a kiscsikó, Apa meg a kanca :)

-Anya, nekem lánylovacska kell!

471. Első miskolci út - egyedül

2011-11-27T16:34:00.004+01:00

Eljött az első alkalom, amikor úgy alakult, hogy Dórinak egyedül kellett a nagyszülőkhöz mennie.

Szépen felültek a vonatra, elutaztak ügyesen Nagyikával, és természetesen én sokkal jobban izgultam érte, mint amennyire ő hiányolt minket :)

Jártak Lillafüreden, a telken, a városban, és természetesen minden rendben volt :)

470. Állatkertezés

2011-11-27T16:14:00.007+01:00

Bőven kaptunk idén (is) üdülési csekket, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy belépőt vegyünk rajta az állatkertbe. Annyira nagy élmény volt hétközben, hármasban menni!

469. Szülinapi képes összefoglaló

2011-05-26T22:46:00.004+02:00

468. Újra eljött a szülinap :)

2011-05-25T10:20:00.000+02:00

467. Dóriszáj :)

2011-04-23T17:00:00.003+02:00

- Te ki vagy?

- Anita vagyok.

- Te már Anya vagy!

- Anya, nekem fiam lesz.

- Ne a kezemből kilufizzad! = ne verd ki a kezemből a lufit!

466. Fodrásznál, először

2011-04-23T16:52:00.003+02:00

Bejelentkeztem fodrászhoz, mert már épp ideje volt. Azon pedig már régen tépelődtem, hogy vágjunk-e Dóri hajából. Elég későn kezdett el neki megnőni, és olyan furán, inkább csak fejtetőn van haja. Egy év alatt elég hosszúra megnőtt, de a széleken még mindig csak picike babahaj van. Emiatt aztán elég furán, focistásan nézett már ki, és a szemébe is beleért, ami zavarta. Nagyon cukin nézett ki, ha két cofiba fogtuk, de azt mégsem lehet minden nap, nem tesz túl jót. Ha picit is melege volt, a kádban pedig szinte mindig felugrott a vége, és gyűrűsen kunkorodott, ami annyira tetszett nekem.

De tenni kellett valamit, vettem egy nagy levegőt, és kockáztatva a gyűrűs tincseket, megkértem a fodrászt, hogy igazítsa ki neki is a haját.

Szerencsére nekik semmi gondjuk nem volt ezzel, Dóri szépen beült a székbe, csinálta, amit kértek, tűrte, élvezte. Én meg aggódva néztem a tincseket, amik a földre hulltak. A saját hajamat sosem sajnáltam ennyire.

Aztán megláttam a végeredményt, kicsit később az újra hullámosodást, és örülök, nem bántam meg :)

465. Lovacskáknál

2011-04-23T16:34:00.005+02:00

Ismerősök meghívására mentünk el Őrbottyánba, az Equus lómenhelyre. Korán érkeztünk, volt időnk körülnézni. Dóri rögtön lecövekelt a póniknál, gyorsan megtanulta, hogy oda kell tartania a kezét ismerkedés gyanánt. De tovább nem jutott :)

Hátrasétáltunk, ahol az óriási legelőn megtaláltuk a lovakat.

Nem sokkal később lekezdődött a bemutató, illetve a tanfolyam, ahol az ismert Suttogó módszert láthattuk élőben, óriási hatással volt ránk.

Kíra babával is sikerült picit játszani a széna kellős közepén :)

A cicák sem maradhattak el, természetesen.

Később pedig odáig jutottunk, hogy Dóri kutyát akart sétáltatni. Nem igazán értette meg, hogy nem a miénk, és hogy elránthatják őt, aztán sikerült egy nénit meggyőzni, hogy együtt fogják a pórázt. Nagy sírások árán tudtunk csak elválni tőlük...

Itthon kötöttem egy fonalat a plüsskutyájára, és másnap azzal mentünk bölcsibe, úgy húzta maga után, mintha "rendes" kutya lenne :)

464. Az új bicikli

2011-04-23T16:21:00.004+02:00

Már nyáron eldöntöttük, hogy nem veszünk egy számmal nagyobb műanyagmotort, mert annak aztán tényleg semmi értelme. A futóbicikliket nézegettük, bár eléggé drágák, de mindenképpen azt akartunk.

Aztán nemrég küldött egy linket Dóri nagymamája, hogy 10.000 Ft-ért már lehet kapni fémből. Megnéztük, jónak találtuk, majd összegyűjtöttünk még 2 anyukát és kaptunk kedvezményt is a biciklikre :)

Vettünk egy csengőt és egy bukósisakot is, aztán kezdődött a nagy kaland!

Kellett hozzá pár nap, és már rendesen ráült, mostanra pedig már egész szépen halad vele akkor is, ha a lába nem ér le a földre.

463. Apás fürdés

2011-04-23T16:20:00.000+02:00

Kell ehhez hozzáfűznöm valamit? :)

462. Kerti parti

2011-04-23T16:06:00.004+02:00

Ha jól emlékszem, ez volt az idei második kerti partink. Az idő gyönyörű volt, még beöltözve indultunk, aztán szépen sorban lekerültek a meleg ruhák.

A délutáni alvás után nagy csodák következtek, elmentünk egy helyre, ahol volt sok-sok macska, kutya, malac, tehén!

A németjuhászok szabadon voltak az udvaron, ölben vittem be Dórit, de elég hamar letettem, hadd szokja őket. Picit húzódozott, végül is elég nagyok voltak hozzá képest, aztán kicsivel később már szembeszállt velük, amikor velem akartak ismerkedni: "hagyd, ő az én anyukám!" :)

A cicákat vadásztuk neki, mert egyszerűen odavan értük. A malacokat is alaposan megfigyelte az ólban, és amíg kicsit elsétáltam, bementek a gazdasszonnyal a tehenekhez, és persze velük is barátkozott :)

461. A szemüveg

2011-04-23T16:03:00.002+02:00

Rajtam ugye születése óta látja a szemüveget, az apján is, ahogy picit kisüt a Nap, így aztán várható volt, hogy ő is akar majd szemüveget. Én meg szereztem neki, 0 Ft, egy kis ügyeskedés, az öröm pedig megfizethetetlen :)

460. Kedvenc

2011-04-23T16:00:00.001+02:00

csak telefonos, de annyira szeretem :)

459. Étteremben

2011-04-23T15:55:00.002+02:00

A húgom diplomaosztójára sajnos nem tudtunk elmenni, de megünneplésként elmentünk nagycsaládilag étterembe. Már többször jártam ezen a helyen, de most kifejezetten csalódtam az egészben. Dóri semmit nem evett, de legalább együtt voltunk, Máté babával is szeretgethették egymást picit :)

458.Farsang

2011-04-23T15:46:00.004+02:00

Vívódtam, hogy kreatív anyuka legyek-e, aztán végül az egyszerűség nyert. Kitaláltam, hogy Csingilingnek köszönhetően tündérke lesz Dóri, a keresztapuka beszerezte nekünk a "készletet", hozzá még egy csini kis ruha, 2 cofi és kész is lett :)

Beadtam a fényképezőnket, hogy a bölcsiben is készülhessenek fotók az első farsangról, mert a szülőknek oda tilos a bemenet.

Egyébként fergeteges buli volt, káosz, ahogy kell, Dóri úgy kidőlt ebéd után, hogy csak na :)

457. Ezt (is) látja :)

2011-04-23T15:42:00.002+02:00

Apa gyakran használ otthon laptopot, amit persze Dóri is lát. És mivel lemaradni nem akar, ő is dolgozik picit, persze a tv-t is látni kell közben :)

456. Névnapozás

2011-02-06T20:50:00.002+01:00

Most már beírtam a telefonomba, nehogy elfelejtsem, mikor is van Dóra nap :)

Szerencsére mindenki jobban lett, erről majd később részletesen is írok, így össze tudott jönni a család. A nagy ajándék majd egy futóbicikli lesz tavasszal, legalábbis, amikor már melegebb és szárazabb az idő. Addig is szereztünk egyet az akciós, korábbi nagy kedvenc, Timmy hátizsákból :)

455. Séta a Várban

2011-02-06T18:45:00.004+01:00

Miután Dóri szépen felporszívózott (mostanában alig lehet tőle elvenni),

elnéztünk a Várhoz. Vettünk egy mély levegőt, amikor kifizettük a jegyeket a siklóra, de Dóri annyira élvezte, hogy mindenképpen megérte az a kb. 10 másodperc :)

454. Kopaszi-gát télen

2011-02-06T18:38:00.003+01:00

Jó régen nem jártunk már erre, érdekes volt látni azt a helyet, ahol nyáron olyan nyüzsgő az élet. Most sem voltak kevesen, de piszkosul fúúújt a szél...

Alig bírtuk Dórit hazaimádkozni, máskor bezzeg egy kis szellőtől is kiborul :)

Pár extra kép itt.

453. Dóri-dumák

2011-02-06T18:30:00.004+01:00

kiszalad a konyhába nagy lendülettel, körbenéz, majd megkérdezi:

- Anya, mit keresek?

- Anya, a másikat kérem!

- milyen másikat?

- azért!

nápolyi=lámpolyi

gumikesztyű=bulikesztyű

Dórinak új barátja van: néma, Dórinak hívják és a kanál hátulján lakik :)

452. Januári bográcsozás :)

2011-02-06T18:20:00.007+01:00

Ez a tél már csak ilyen :)

Én mondjuk kifejezetten örültem, hogy aznap, mikor kerti partira vagyunk hivatalosak, annyira meleg az idő, hogy sokat kint tudunk maradni :)

Amíg a fiúk főzték a gulyást a bográcsban, mi, lányok elindultunk a helyi játszótérre.

hazafelé megnézhettünk egy igazi kiskutyát :)

Dóri aludt egy nagyot, ismét remekül éreztük magunkat. Én azért csináltam pár képet a sziklakertről is, akit érdekel, itt megtalálja :)

Ja, és megint én vezettem haza, koránt sem volt tökéletes, de túlélte mindenki :)

451. Cofika

2011-02-06T18:15:00.002+01:00

Most már egész hosszú Dóri haja hátul, a bölcsiben gyakran összefogják a haját, sőt, itthon a fürdésnél is fel kell már fogni, mert belelóg a vízbe :)

450. Köhögés

2011-02-06T17:58:00.002+01:00

Nagyjából október óta tartott a nátha és a köhögés felváltva. Próbáltunk mindent, amit lehetett, végül úgy döntöttünk, veszünk itthonra hidegpárásítót, hátha az is segít. A netről rendeltem, egész futurisztikus a kinézete, sok mindent be lehet rajta állítani. Dórinak is nagyon tetszik. Viszont a halk csobogás miatt szerintem Dóri nem aludt nyugodtan, úgyhogy csak elalvás előtt-közben hagyom menni, utána kikapcsolom. Nem tudom, mennyit használ, de ezt a lehetőséget sem akartuk kihagyni.

449. Miskolcon

2011-01-20T20:29:00.004+01:00

Karácsony után rögtön elutaztunk Dórival Miskolcra, hogy a két ünnep között ott legyünk. Én már nagyon örültem ennek, mert ezer éve nem voltam otthon.

Az idő elég cudar volt, cserébe viszont rengeteg hó maradt, így aztán majdnem minden nap tudtunk menni szánkózni. Nagyapa szerzett kölcsönszánkót, aztán miután Dóri a kötelező hisztivel átesett az öltöztetésen, nekivágtunk a környéknek. Nekem azért volt fura, mert visszaemlékeztem, hogy gyerekkoromban én is erre szánkóztam, és most Dóri ugyanott csúszik :)

Egyik nap meglátogattuk Nagyapa egyik barátját a szánkó-útvonalon, kaptunk finom kolbászt, én vörösbort is, aztán mentünk még egy kört, majd újra vissza a garázsba pár karika szarvaskolbászért, és így tovább :)

Bár sokan ott voltunk Dóri mellett, látszott rajra, hogy hiányzik neki a gyerektársaság. Kifejezetten sokszor volt vele gond, már ami a szófogadást illeti.

Sajnos a 2 hét alatt sem gyógyult meg, pedig reménykedtem, de a köhögés és a nátha végig megmaradt :(

Az egyik délután, az alvásból felébredve éreztem rajta, hogy forró a homloka, felment a láza, de szerencsére egy adag homeósbogyó helyrehozta. Este még picit melegnek éreztem a tenyerét, de ennél több nem történt.

A köhögés viszont nem akart elmúlni, sőt, az utolsó napra kifejezetten felerősödött. A patikában nem tudtak igazán segíteni, és az útmutatásuk alapján beadott sziruptól Dóri olyan köhögőrohamot kapott, hogy hányt is. Azóta csakis a köhögéscsillapítóból kap, az egész jól bevált.

Annyira jól éreztük egyébként magunkat, hogy maradtunk szilveszterre is, és csak utolsó este utaztunk vissza Pestiába. Nem bántam meg :)

A képeink itt találhatóak.

448. Karácsonyka - 3

2011-01-20T20:22:00.003+01:00

Elmentünk közösen sétálni egyet, hogy Dóri kitombolja magát a levegőn. Fújt egy picit a szél, emiatt aztán persze rögtön jött a szenvedés, hogy Anya, emelj fel, de nem hagytuk magunkat. Nagyika megmutatta, hogy mit kell csinálni, ha fúj a szél, utána pedig szaladgáltunk egy kicsit a hóban.

447. Karácsonyka - 2

2011-01-20T20:11:00.006+01:00

Karácsony első napjára eljöttek hozzánk Máté unokatesóék is. Imádják egymást Dórival, annyira jó ezt látni!

Nagyapa idén is sütött finom pisztrángot, Dórinak kifejezetten tetszettek a halacskák a tepsiben :)

Amíg a többiek ebédeltek, kicsit együtt maradtunk a keresztfiunkkal :)

A nap végén pedig gyorsan összehoztunk egy családi képet, olyan, amilyen, de a miénk :)

446. Karácsonyka

2011-01-05T21:06:00.007+01:00

Így hívja Dóri a karácsonyfát :)

Idén is hozzánk jött a család, itt férünk el a legjobban. Anyáék korábban, anyósomék szentestére érkeztek. Délután Dóri elment sétálni Nagyapáékkal, mi pedig addig 4-en összeraktuk és feldíszítettük a fát. Vettem direkt csillagszórót is, és mikor megjöttek, meggyújtottuk, így lépett be a szobába a legkisebb ugrifüles :)

Aztán elkezdte bontani az ajándékokat, amit régi szokásunkhoz híven nem csomagolunk minden évben új papírba, hanem a meglévő, karácsonyi szatyrokba pakoljuk.

Kapott szép, színes építőkockát, gyöngyöt, nyakláncot karkötővel, logikai játékot, kreatív készletet (zsírkréta, ceruza, ragasztó, ujjfesték, stb.), kifestőt. Aztán csodaszép kötött, horgolt dolgokat, babát, babaruhát. Mesekönyvet, rugós angyalkát. Hajgumit, figurás csattot.

Amint látszik, Dóri nagyon jól érezte magát, mindennek örült. Alig lehetett lebeszélni róla, hogy mások szatyrait is kipakolja :) Meglepte, hogy nem minden az övé :)

Folytatása következik.

445. Az első mézes próbálkozás

2011-01-05T20:47:00.004+01:00

Óriási szervezést igényelt, de összehoztuk és végre találkoztunk Miskáékkal! Az volt a terv, hogy együtt sütnek a gyerkőcök mézest. És ez jóformán simán működött is :) Mi mondjuk keveset tudtunk csak beszélgetni a 3 gyerek mellett, de nem adjuk fel, majd újra próbálkozunk :)

A mézes viszont annyira finom lett, hogy elkértem a receptet, és csináltunk Dórival is otthon karácsonyra. És az is isteni lett!

444. Angyalok erdeje

2011-01-05T20:37:00.002+01:00

Még karácsony előtt sikerült eljutnunk erre a helyre, amiről én egész eddig azt hittem, hogy fenyőfákat árulnak. Aztán jobban megfigyeltem, és rájöttem, hogy itt bizony adományozni lehet olyan alapítványoknak, akik igencsak rászorulnak a többi ember anyagi támogatására.

Nappal mentünk, így nem a fények, hanem a tények voltak a hangsúlyosak. Engem nagyon meghatott ez az egész kezdeményezés, sokkal inkább erről kellene szólnia a karácsonynak, mint a plázákban rohangálásról.

Készítettem egy kisfilmet a képeimből, aki teheti, látogasson el majd idén. Mi biztosan megtesszük.

443. Mikulások

2010-12-10T10:07:00.009+01:00

Az első Mikulással a munkahelyünkön találkozhattunk. Én csalódtam, alapvetően nem voltam megelégedve ezzel az ünnepséggel. Volt Mikulás, volt ajándék, csak az élmény hiányzott. Túl sokan voltunk, fotózni sem lehetett igazán. Nem részletezném tovább, a lényeg, hogy Dóriban egyáltalán nem hagyott nyomot ez a rendezvény.

Hétvégén összefutottunk egy városi Mikulással is a vásárban, de Dórit egyáltalán nem érdekelte, hiszen nem nagyon tudta hova tenni.

Aztán jött itthon is a Mikulás, amikor egyébként szokott, reggel ott találtuk a kis filccsizmában az ajándékokat. Dóri nagyon édesen, álmosan pakolászta ki, amit talált :)

Még ugyanezen a napon kora délután felhívott egy anyuka ismerősöm, hogy lebetegedtek a gyerekek, lenne-e kedvünk elmenni a közeli játszóházba egy zenés Mikulás programra. Sok idő nem volt a döntésre, csak reméltem, hogy jó lesz és Dórinak is tetszik majd. Nem nagyon volt időm felkészíteni erre Dórit, belevágtunk a közepébe. Még én sem jártam ezen a helyen, senkit sem ismertünk, úgyhogy volt egy kis bújás, sírdogálás az elején.

Úgy kezdődött, hogy megkerestük közösen a Mikulást, aki a fáradtságtól elszundikált az egyik kanapén. Aztán Mikulás-dalokkal felébresztették a gyerekek. Majd együtt mentünk vissza a játszószobába. A Mikulás gitárral énekelt, a néni pedig vele együtt énekelt, miközben rajzolt. Érdekes volt, mert egyszerre hallották a zenét, a szöveget és látták, hogyan alakul ki valami ütemre a táblán. Nagyjából 5 perc elég lett Dórinak a bemelegedéshez, onnantól pedig teljes odaadással vett részt az eseményekben, én pedig tudtam párat fotózni :)

Nagyjából 1 órás volt a műsor, kaptunk is ajándékot, alkottunk is, mindketten élveztük. Dóri összebarátkozott a Mikulás bácsival, így megtörtént, amire vártam :)

És a bölcsiben is járt a Mikulás, ott is készültek képek, de még nem láttam, ha majd érdemes a rendelésre, akkor valahogy közzéteszem :)

442. Foglalkozások

2010-12-10T09:31:00.004+01:00

Mostanában Apa későn ér haza, úgyhogy Dórival kettesben töltjük az estéket. Sajnos nagyon látszik rajta, hogy megviseli a sötét, a bezártság. Bújik, kisajátít magának, komoly trükkök kellenek például a mosogatáshoz. A kendő mindennap használatban van, már kérdezte egy anyuka a bölcsiben, hogy Dóri nem hajlandó sétálni? De, hétvégén remekül tud sétálni, hétközben viszont annyira igényli a közelségemet, hogy ez a kompromisszum. Így megyünk el pékségbe, patikába, boltba, haza. Dóri nagyon élvezi, én meg kitartok :)

Miután hazaértünk, igyekszem valamilyen közös programot szervezni, ami a figyelmét is leköti, de közben mégis együtt vagyunk. Rajzolunk, gyurmázunk, segít nekem kivinni a szemetet. Ez azért újdonság, mert korábban nem jöhetett ki a szemétledobóhoz, most viszont kap pl. 1 kisebb, kézbe fogható szemetet, jön velem, kidobja, én is, majd együtt visszasétálunk a lakásba. A mosógépbe rendszeresen együtt pakoljuk be a ruhákat. Előfordul, hogy a teregetésben is segít. Ritkán, de néha együtt porszívózunk. A hangulatától függően gyakran mellém ül a nagy konyhaasztalhoz és ott falatozgatunk.

Karácsonyra is olyan kreatív készletet kértem neki, amivel lefoglalhatja magát Dórit, majd ragasztunk, festünk, alkotunk :)

441. Lampionos felvonulás

2010-12-10T09:10:00.002+01:00

A bölcsiben kérdezték egyik reggel, hogy lenne-e kedvünk elmenni lampionos felvonulásra itt a közelben. Adnak kupont, amiért kapunk ingyen lampiont. Őszintén szólva fogalmam sem volt, miről szól ez az egész, de beterveztem, gondoltam, Dóri is örülne neki, ha kicsit kettesben kimozdulunk a hideg és a sötét ellenére hétköznap is. ű

Ahogy teltek a napok, már kezdtem lebeszélni magam, de hazafelé menet megláttam a buszból a rengeteg gyereket és lampiont a találkozási pontnál. Hűha, ez nekünk való!

Rohannom kellett, hogy odaérjünk, de sikerült. Óriási sorok álltak a lampionokért, de mint kiderült, a kuponosoké rövidebb is, gyorsabb is. Meg is kaptuk a csodaszép narancssárga, világító papírgömbünket. Egy műanyag pálcára lehet akasztani, amibe beleépítették az elektronikát, ha felkapcsoljuk, meggyullad a kis égő.

A sok izgatott gyerek boldogan szaladgált a mindenféle, színes lampionok lobogtak utánuk :)

Rázendített egy fúvószenekar, Dóri ütemre kalimpált a lampionnal a hátamról. Aztán a polgármester is szót kapott, szinte semmit nem lehetett érteni belőle, de kisilabizáltam, hogy nemsokára felkapcsolják a díszkivilágítást. Úgyhogy Dórival együtt számoltunk vissza és fénybe borult a Templom tér! Dóri ámult-bámult.

És ha eddig ez nem lett volna elég izgalmas, gólyalábas fiúk mindenféle tüzes mutatványokba kezdtek. Dóri egyből próbálta elfújni, mint a gyertyát :)

Aztán a tüzes ujjú fiúk elkezdték vezetni a sort, a cél a Kossuth tér. A rendőrök leállították a forgalmat, tulajdonképpen Kispest 2. legforgalmasabb útján. De nekem tetszett :)

Cudar hideg volt, Dóri is egyre gyakrabban hajolt a tarkómra, úgyhogy mi nem mentünk végig az adventi vásárba, lekanyarodtunk, így is 1 órát voltunk kint.

Esélyem sem lett volna hazamenni, melegbe öltözni, pláne fényképezőt hozni, úgyhogy ennyi tellett, telefonnal.

440. Cofika

2010-12-10T08:24:00.002+01:00

Eljött a mi időnk, Dóri haja olyan hosszú, hogy össze lehet(ne) fogni (ha nem olyan selymes lenne, mint az enyém). Már várok erre egy ideje, most már meg lehet csinálni :)

439. 2 és fél évesen

2010-11-25T20:48:00.005+01:00

Repül az idő, megint csak ide jutottam :)

Tegnap szóltak nekem a bölcsiben, hogy Dóri egész nap, sőt alváshoz sem kapott pelust és nem volt semmi gond! Úgyhogy most már reggel is bugyit adok rá, és csak az esti alvásnál jár a pelenka. Nagyon ügyesen szól, ha menni kell, már csak annyi hiányzik a boldogságomhoz, hogy néha minket is odaengedjen, és maradjon wc-papír a gurigán :)

Sajnos viszont a hiszti is egyre gyakoribb vendég nálunk. Biztos vagyok benne, hogy nem tesz jót, hogy nem tudunk kimenni annyit a levegőre és hogy beteg a fél bölcsi, és nem pihennek rendesen. Meg gondolom, a dackorszak is elérkezhetett. Előfordult már, hogy az utcán térdre vetette magát és hörögve sírt. Gyakran megüt engem, ha nem teljesítek neki valamit, borzasztóan türelmetlen, ha azonnal nem kap meg valamit, azonnal sír, könnyekkel. Mindannyiunknak elég nehéz ez a helyzet, mert mindenki fáradt, rengeteg türelemre és szeretetre van szükség, és persze minőségi időre, amikor nincs mosogatás, takarítás, főzés, egyéb házimunka. Én egyenlőre annyit változtattam, hogy a "béke" érdekében engedek egyébként értelmetlen gondokban, amik nem veszélyesek, pl. 2 kislufival fürdés és elalvás, bugyihurcolászás, ilyesmik. Meg aztán újra elővettem a kendőt, és ha nem kocsival megyünk a bölcsihez, akkor felkötöm Dórit a hátamra. Ettől sokkal nyugodtabb, nekem egyszerűbb, és így nincs kínlódás azon a rettenetesen hosszú 5 percnyi úton, hogy vigyem az ölemben. Na meg persze így több a közelség velem, amiből így raktározhat.

Amúgy a bölcsiben készítik fel őket a Mikulásra, minden nap mesélnek nekik, hallgatnak karácsonyi dalokat, tegnap már hallottam tőle, hogy "hull a hó és fázik" :)

Friss mérés alapján 15 kg, a magasságot sajnos nem nézték.

Azt is megtudtam, hogy tulajdonképpen azért kell venni még játék babakocsit a bölcsibe, hogy legyen a többieknek is. Dóri ugyanis magáénak tekinti, és ha éppen nem is játszik vele, de észreveszi, hogy valaki igen, azonnal elveszi :)

Végül egy kis táncos videó :)

438. Énekel

2010-11-16T21:29:00.001+01:00

437. Mostanában

2010-11-14T19:44:00.004+01:00

A bölcsi a nagy hisztériás jeleneteken kívül jót is hozott Dóri életébe. Az egyik ilyen a rajzolás. Egyszer csak szól, hogy kér ceruzát, adunk neki lapot, és ő beleveti magát a művészetbe :)

A színeket még mindig nagyon keveri, mintha meg sem akarná jegyezni őket. Kétféle motívum jelenik meg a papíron, az egyik az aláírós, a másik a csigavonal. Persze nem tudom, ez mit jelent pontosan, de majd utánanézek.

Aztán elkezdte végre érdekelni Dórit az építőkocka, egyenlőre csak a mesekockával játszunk, de már súgtam a Mikulásnak, Jézuskának, hogy szívesen látnánk "rendes" fa építőkockát :)

Szintén nagy változás, hogy ügyesen lapozza a mesekönyveket, a bölcsiben ebéd után olvasnak nekik, lehet, hogy én is elkezdem. Eddig lehetetlenség volt bármiféle könyvből felolvasni, mert azonnal elvette és egyáltalán nem hallgatta a szöveget.

És a kedvencem: egyszer csak rázendít, és jönnek mindenféle mondókák, dalok, versikék, amik ráragadtak a bölcsiben és itthon :)

De annyira hirtelen és egyedi pillanatok ezek, hogy egyenlőre képtelen vagyok rögzíteni. Remélem, azért majd összejön. Mindenesetre megkérdeztem, hogy éppen mit hallgatnak bent, hogy itthon is meglegyen.

És a végén egy kis huncutság:

436. Bugyik

2010-11-14T19:28:00.002+01:00

Nagyon elmaradtam az írással, pedig igazán komoly dolog történt a héten: Dóri elkezdte a pelenkanélküliséget. Egyenlőre csak délutánra kapja meg a bölcsiben, mert délelőtt nagy a nyüzsgés, ráadásul, ha kint vannak, nehezebb észrevenni a balesetet ennyi göncben. Alváshoz pedig természetesen még jó darabig jár a pelus. Egész ügyesen jár a wc-re, szerintem a napi max. 1 baleset már csak a fáradtság miatt fordul elő. Aztán reggel is majdnem teljesen száraz a pelenka, szalad lelkesen, sőt, gyakran túl lelkesen, kevés lesz így hármunknak az egy wc :)

Külön kis programokkal szórakoztatja magát, mesekönyvet olvas, wc-papír galacsinokat gyárt, vagy csak letekeri az egész tekercset :)

Mi szurkolunk, vettünk cuki bugyikat, most száradnak éppen :)

Hajrá Dóri!

435. Mikrofon-királynő :)

2010-11-03T18:20:00.001+01:00

434. Máté keresztnagyfiú

2010-11-02T19:33:00.003+01:00

433. Szobatisztaság

2010-11-02T19:19:00.002+01:00

Legelőször 2 év 4 hónap 3 hetes korában ült Dóri önként az itthoni wc-re. Akkor még pár napig csak ment. Megkérdeztem a bölcsiben, hogy ott is használja-e a wc-t. Nagy volt a meglepetés, mert kiderült, hogy már egy hete bizony megy a többiekkel, csak ezzel otthon nem dicsekedett. Teltek a napok, ő lelkesen intézkedett, felemeli a wc tetejét, beteszi a szűkítőt, odatolja a dobogót, feláll, letolja nadrágot, kibontja a body-t, ha az van rajta, leveszi a pelust, és majdnem fel is bír ülni :)

Aztán a 2 év 5.hónap előtti utolsó napon elértük az első eredményt is, sikerült a pisi!

Minden nap megyünk párszor, ő szól, de a pelust is kihasználja még. És nagy örömömre már a kaki is működik a wc-n. Azért néha szólok neki, ha a pelusba kezdi el, hogy menjünk a wc-re, és ha beleegyezik, akkor rohanás, de minden gond nélkül megoldjuk :)

Majd figyeljük, mikortól lesz szárazabb a pelenka, és akkor megpróbáljuk itthon bugyiban. Persze ezt majd a bölcsiben hamarabb észreveszik, oda már az első nap vittem be bugyikat neki :)

Annyira örülünk, hogy ilyen ügyes, mindig megdicsérjük, hogy továbbra is ilyen lelkesen szaladjon: Anya, megyek pisilni!

432. Loknik, Dóri-módra

2010-11-02T19:05:00.003+01:00

Még van hova fejlődnünk, de Dórinak már most is hosszú a haja, és annyira édesen kunkorodik :)

A többi kislánynak a bölcsiben sokat foglalkoznak a hajával, így már ő is ezt kérte tőlem itthon: Anya, csinálj nekem cofit!

431. Anya, kérek szülinapot!

2010-11-02T18:32:00.003+01:00

Voltam olyan naiv, hogy megnéztük együtt a szülinapi videót. Erre Dóri elindult a konyhába, hogy elfújja a gyertyát :)

430. Jukka néni és anyucikám

2010-10-17T22:23:00.005+02:00

Nagyjából ebből állt a hétvégénk.

A munkahelyünkön nagy szülinapi parti volt szombaton, és 11-től Halász Jutka koncert kezdődött. Dóri ugyan még kicsit köhög, de azért ott volt a helyünk! Kaptunk a bohóc bácsitól lufiból hajtogatott zsiráfot, ettünk finom sütikét, és már jött is a koncert!

Beálltunk az első sorba, az elején még Dóri mellett guggoltam, de én egyébként sem vagyok erre képes, meg aztán láttam, hogy fog ez menni egyedül is, hát nem hősködtem tovább, és oldalra álltam. Apa is odament párszor, próbáltuk váltani egymást, de alapvetően jól érezte magát Dóri a többi gyerek között is :)

Nagyjából ugyanolyan hosszú volt a koncert, mint nyáron, engem megint lenyűgözött a művésznő, szerintem sosem fogok már kinőni belőle :)

A koncert végén jött több köbméternyi torta, kis tűzijátékkal a tetején, amit Dóri el akart fújni, sikerült lebeszélnem róla :)

Persze rögtön enni akart belőle, úgyhogy indultunk is be a hírhedt kantinunkba, ott vágták fel a tortákat. Útközben kértünk egy szervizt a bohóctól, mert Dóri legalább annyira ügyes lufiszétszedésben, mint ő a hajtogatásban. Kaptunk egy lufikutyát, kb. 2 percig egyben volt.

A kantinban szereztünk a finom tortákból, Dóri pikk-pakk kék lett mindenhol.

Erre tettünk egy lapáttal, bekentük a tenyerét piros festékkel, mi is odanyomtuk a tenyerét a nagy plakátra, odaírtuk a nevét. Gondolom, lesz majd erről fénykép, vagy kiállítják valahol az irodaházban.

A "mérnöki" programokat nem jártuk már végig, mert így is késésben voltunk az alvással, de teljesen elégedettek voltunk :)

A másik téma pedig a rettenetes hiszti-sírás-indokolatlan műsorszámok. Minden bizonnyal a bölcsis káosz miatt lehet, látszik, hogy ez eltanult viselkedés. Látványosan térdre rogy, csukott szemmel, átéléssel eljátssza a sírást, azonnal síró hangon motyogja, amit szeretne, de senki nem érti, emiatt még inkább sírdogál. És mindezt a semmiért. Nem értjük, mit akar, miért problémázik, biztosan ez használ a bölcsiben másoknak, ha figyelmet akarnak. Bár ketten voltunk rá, nagyon nehezen bírtuk cérnával. Az egyik legfeltűnőbb, hogy úgy sír utánam, hogy közben mondogatja, anyuci, anyucika, anyucikám. Lehet, hogy más szereti ezt, én enyhén szólva nem. Sokat magyaráztunk neki, volt büntetésben is, vasárnap délre nagyjából visszatért a korábbi önmagához. Mivel már sokszor szépen elmagyaráztam neki, így amikor anyucikámnak szólít, akkor csak megkérdezem, hogy az kicsoda, és már veszi is a lapot :)

429. Figyelemfelkeltés

2010-10-13T21:01:00.004+02:00

Ma érdekes beszélgetésünk volt délután a gondozónéninkkel. Elmesélte, hogy Dóri mostanában mindenre felmászik, polcokra, szekrényre, mindenre, ami veszélyes, magas, hangos és feltűnő. Ezen kívül újra elkezdte lökdösni a gyerekeket. Andi szerint ez azért lehet, mert zavaros az élet a bölcsiben. Folyamatosan vannak új beszokók, akik anyukákkal mennek, sírdogálnak. Ott van sajnos egy kisfiú, aki hetek óta sír, de jóformán egész nap, mert egyáltalán nem képes alkalmazkodni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy már az épület előtt halljuk, hogy ő bent van :(

Volt már, hogy emiatt Dóri is sírva ment be a bölcsibe. Állítólag vannak ilyen gyerekek, csak nagyon ritka, és ebben a bölcsiben is régóta nem volt már hasonló.

Ez a helyzet rendkívül megviseli a gondozókat is, az "öregeket" is, Dóri nem kap elég figyelmet, és ezért aztán rosszaságokat csinál. Az a baj, hogy ha ez el is fog múlni hamarosan, a gyerekek nem biztos, hogy elfelejtik majd Dóri agresszivitását, és félnek tőle, elkerülik esetleg. Elvileg november végére már javulnia kell a káosznak, addigra már mindenki beszokik és talán a kisfiú is rájön, hogy mindenkinek jobb, ha enged végre a sorsnak...szurkolok...

428. Legfrissebb gyöngyszemek

2010-10-11T19:08:00.005+02:00

Sétál a sötét előszoba felé: Jaj istenem, istenem, nagyon sötét van!

Ül a bevásárlókocsiban: Megbolondultam!

Apa morgolódik a béna sofőrök miatt az autóban, Dóri a hátsó ülésen: Apa, nincs értelme...

Sütjük a sóban sült csirkét, teszem rá a fűszert: Én is kérek a combimra fűszert!

427. Újdonságok

2010-10-08T18:27:00.005+02:00

Vasárnap kérte először Dóri, és hétközben újra, hogy gyurmázzunk. Még csak "elméletben" csináltam eddig sólisztgyurmát, de összedobtam gyorsan. Olyan volt, mint a kolbász, meg a kenyér, először a víz lett sok, utána a liszt, és így tovább :)

De azért sikerült elfogadható állagú gyurmát csinálnom. Dóri kapott Mamától pici gyúrótáblát sodrófával, én meg hozzáadtam a sütiformákat, és már kész is lett a gyurmás-készlet.

Már egész ügyesen használja a sodrófát is, próbálkozik a formákkal, tetszik neki, amit alkotunk, aztán persze rögtön össze is gyúrja az egészet, vagy egész egyszerűen darabokra cincálja :)

De tetszik neki, sokáig lefoglalja és mi is alkotunk egy kicsit. Gyúrtunk hóembert, csigabigát, rózsabimbót, labdát, a legtovább Apa kis békája bírta, vele még játszott is Dóri. A kiflibe beleharapott, na ezért külön jó, hogy ehető a gyurma :)

Valószínűleg a bölcsi hatása, hogy gyakran ül le Dóri a földre, ami nálunk a csupasz parkettát jelenti. Szokta is mondani, hogy nálunk nincs szőnyeg, a bölcsiben van. De nálunk nem is nagyon lesz szőnyeg, nem véletlenül. Eddig idehoztuk a pótszivacsát, arra feküdt, ült. Ma viszont már inkább újra elővettem sz ún. habtapit, jobbnak látom a csúszós szivacsnál. Szerencsére megértette, hogy erre most ülni kell és nem dirib-darabokra szedni :)

Így szoktunk üldögélni, "megigazítom a cofidat", "vedd le a papucsodat", "ülj fel", "feküdj le".

Szoktunk néha mesét is nézni, a Futrinka utca Morzsi kutyával és a Vackor az első bében a mostani kedvencek. Ezt így figyelte ma, péntek délután:

És tegnap, ilyen még sosem történt, bent hagytam kicsit egyedül fürdetés után a szobájában, amíg megitta a tápot. Pár perc múlva benéztem, hát a kisasszony elaludt egyedül!

426. Kereszteltünk

2010-10-06T22:33:00.003+02:00

Máté baba vasárnap hivatalosan is a keresztfiunk lett!

425. Babahordozó hét

2010-10-06T22:19:00.003+02:00

Már egy éve várom, sajnos a programokra nem jutunk el, még pólót sem tudtam venni, de a nyitányra elmentünk.

Anyukámék itt voltak hétvégén, és ezért, illetve mert Dóri nem teljesen egészséges, csak kettesben mentünk Apával és a fényképezőgéppel. Az idő sem volt túl kedvező, még jó, hogy nem esett. Mi a Klinikákhoz mentünk, ezt a csapatot választottuk a kendőalagutas sétához. Azt kell mondjam, hogy az emberek rendkívül mogorvák és elutasítóak voltak, pedig mosolygós anyukák invitálták őket gyerkőcökkel a hátukon, hogy sétáljanak át a kendőik alatt. Akik viszont megtették, mosollyal az arcukon sétáltak tovább a szürke októberi utcákon :)

Sok-sok kép készült, csak párat teszek ide, a többi itt található.

424. Mindennapok

2010-10-06T22:05:00.002+02:00

A megfázás egész gyorsan javulni kezdett, szerencsére könnyebb lett azzal, hogy Dóri nem köhögte fel magát éjszaka. De sajnos a mai napig köhög még. Egyébként pedig reggelente látom, hallom, hogy a többiek is hurutosan köhögnek, szerintem már egy hónapja. Sajnos ez a bölcsi "átka".

Hogy a kimerültség miatt, vagy tényleg most jutott el idáig Dóri, de múlt héten 3x is sírt reggel, mert nem akart bemenni a bölcsibe. Könyörgött, hogy ne vegyük fel itthon a kabátot, vegyük le a cipőt, mert tudja, anélkül nem indulunk sehová. A szívem megszakadt, de nem lehetett mit csinálni. Szerencsére a gondozó nénik nagyon kedvesek, megértőek, és elmondták, hogy ez a sírás nem tart ám sokáig, és utána egész nap minden rendben megy.

Úgy általában előfordul, hogy napokig nem eszik Dóri semmit, vagy csak egy étkezést, és azt is tuszkolni kell belé. Szerencsére nem látszik meg rajta.

Próbáljuk a kis lelkét kárpótolni, és az este jóformán csak róla szól. Nehéz lenyugodnia, gyakran a pihenés helyett itthon is annyira pörögne, mint napközben, és ennek megvan az ára. Kevés a türelme, baleseteket szenved, nyűgös. Ma viszonylag könnyebb volt, lefeküdtem hozzá a földre a szivacsára, ő pedig hozott oda nekem mindent, simogatta a hajamat, megdicsért, hogy "olyan szép a fejed". A fürdés már ritkán felhőtlen, pedig korábban jókat pancsolt. Majd csak hozzászokik mindenki ehhez az új rendhez, nehezíti ez a sötét és az eső is.

Na, a Dóri-foglalkozás miatt viszont kevés az idő egymásra, háztartásra, blogra, egyéb hobbikra és szórakozásokra. Pedig nem szeretnék senkit és semmit sem ennyire elhanyagolni, de sajnos most ez a helyzet. Ezennel is mindenkitől elnézést kérek, aki úgy érzi, kerülöm, ez nem személyes. Remélem, előbb-utóbb jutunk valamire az időnkkel.

423. Beteg

2010-09-28T17:15:00.002+02:00

Korábban már említettem, hogy Dóri nincs teljesen jól. Vasárnap már egyértelműen látszott, hogy őt is utolérte ez a felső légúti nyavalya. Annyira nem folyik az orra, hogy egyfolytában törölni vagy fújni kellene, de eléggé zavarja, emiatt is köhög. És sajnos elég csúnyán. Szerencsére hőemelkedése, láza nincsen. Próbáljuk kúrálni mindennel, ami nem gyógyszer, kap hársmézet, hársfa teát kamillával, sok-sok C-vitamint, estére bekenem a hátát meghűlésre való krémmel, megy neki a levegőtisztító.

Tegnap elmondták, hogy semmit nem evett a bölcsiben, aludni sem tudott túl sokat. Ez este sem nagyon változott, nem evett, a tápot azért megitta. Éjfél után felébredt a köhögésre, nagyon szárazon és sokat köhögött, és csupa takony volt. Nagyon nehezen aludtunk vissza.

A bölcsiben ma sem evett, viszont nem túl taknyos és alig köhög. Remélem, a javulás útjára léptünk.

Megmérték a gyerekeket a bölcsiben, Dóri 92 cm és 14,5 kg. És új fejlemény, hogy az akaratosabb gyerekekkel szemben ő is határozottan fellép, ha kell, erővel. Azonban, amint rászólnak, hogy ez fáj, azonnal abbahagyja és bocsánatot is kér..

422. Sűrűje

2010-09-26T19:22:00.005+02:00

Benne vagyunk, teljesen :)

Hétfőn már én is dolgozom, ezért is írok kevesebbet. A napjaink eléggé zsúfoltak, reggel legkésőbb 7:45-re ott vagyunk Dórival a bölcsiben. Minden gond nélkül elválunk és irány a munka. Délután pedig legkésőbb 16:30-ra igyekszünk odaérni érte. Addigra ő már teljesen kifárad, szinte lehetetlen vele már játszóterezni, sétálni. Próbálunk mindent összeszervezni, hogy abban a kevés időben el tudjuk intézni a háztartást, a családi életet, a szórakozást, a pihenést. Este 7-kor már vacsorázunk, Dóri 8-ra már ágyban van.

A mostani hétvége szinte borzasztó volt, ami Dóri viselkedését illeti. Nem tudom, hogy ez az első hosszú bölcsis hét, a vacak időjárás, a foga, vagy mi miatt, de Dóri szörnyen nyűgös, hisztis, fáradt. Azért igyekeztünk, szombaton szinte egész nap kint voltunk a levegőn, vasárnap meg szerveztük a hetet, a főzést, vásárlást, takarítást.

421. Bölcsi - 12. nap

2010-09-17T14:53:00.002+02:00

Reggel a szokásos nehézkes készülődés után szépen odaértünk időben. Újra küzdenem kellett a puszimért, mert ha már egyszer ott vagyunk a bölcsiben, akkor Dórit nem lehet visszatartani a többiektől, a játékoktól :)

Már üzenetet sem kaptam, csak mentem érte 15:00-ra. Kicsit kómás arccal jöttek kifelé, nem sokkal azelőtt ébredt. Így, hogy szét lettek választva fiúkkal, már 12:30-kor aludt :)

Szóval túlságosan összerázódtak a srácokkal, ezért szinte biztos, hogy ebédnél, alvásnál elkülönítik őket egymástól :)

Azért én örülök, hogy már ilyen hamar kispajtásokat szerzett magának, és zsiványkodik velük, ez egyértelműen jó jel. Csak ugye így nem esznek, nem alszanak rendesen, a kis rosszcsontok :)

Az ebéd paradicsomos káposzta volt, de sajnos nem ízlett Dórinak, megint csak gyümölcsöt evett. Nagyon nem tetszik, hogy ilyen kevésszer eszi meg az ebédet, de sok mindent nem tudok tenni ellene. Talán majd a jó példa, ha lesz...

420. Bölcsi - 11.nap

2010-09-16T13:30:00.006+02:00

Reggel majdnem elkéstünk a reggeliről, úgyhogy nem kockáztattam, a hátamon vittem be Dórit. Ott a szokásos módon bemondta a kaputelefonba, hogy "megjöttem", aztán iszkiri befelé. Segítettünk beszerezni a bölcsinek 6 db játékmikrofont, úgyhogy azt is átadtuk. Puszit éppen hogy kaptam, csak a mikrofonnal lehetett picikét motiválni erre a szörnyen nehéz, bonyolult dologra :)

12:50-kor kaptam egy üzenetet, hogy Dóri elaludt, és majd hívnak, ha mennem kell.

14:00-kor jött is a hívás, hogy felkelt, menjek érte. Ez a bő óra sajnos nagyon kevés Dórinak, de örültünk, hogy legalább aludt. Nagyon kómás volt, fogalma sem volt róla, hogy ki ő, hol van, csak kóválygott, mint az őszi légy. De mire kiléptünk a bölcsiből, már felébredt teljesen, és pörgött, ahogy szokott :)

A gondozó néni megint megdicsérte, hogy Dóri mennyire aktív bölcsis, sőt, most már gondolkoznia kell a szétültetésen is, mert a fiúkkal annyira összebratyizott, hogy most már együtt nem esznek :(

Én egyébként hiába kérdezem tőle, hogy mi volt a bölcsiben, mindig ugyanaz a válasz: játszottam a gyerekekkel. Néha, a kérdezéstől abszolút eltérő időpontban kibukik belőle néhány információ, pl.: Anikó adott nekem motort és fűnyírót is.

Az estét korábban kezdtük a rövid alvás miatt és már 20:30-kor aludt is. De sajnos hajnalban vmiért nagyon sírt, tényleg csak úgy tudtam kizökkenteni belőle, hogy összeráztam. Persze annyira felébredt, hogy 3-tól nem aludtunk 1 órán keresztül...

419. Bölcsi - 10.nap

2010-09-14T14:02:00.004+02:00

Bár este Dóri már 9-kor aludt, reggel 7-kor úgy kellett ébreszteni. Nagyon fáradt volt, nem akaródzott kikelni az ágyból, eddig ma volt a legrosszabb, ebből a szempontból.

Sajnos a tegnapi bokabaleset miatt Dóri még mindig fájlalja a bal lábát. Úgyhogy jóformán végig ölben vittem a bölcsiig. Pedig tegnap este már ugrált is ezzel a bokával.

Odaértünk 7:45-re, bebicegett szegénykém, mi pedig megbeszéltük, hogy majd telefonálnak, mi a helyzet az alvással. Ha elalszik, akkor mondanak egy időpontot, ha nem alszik, akkor meg majd jöjjek érte. Biztos, ami tuti, vittük Vilit, a több, mint 25 éves plüss vízilót, aki valamennyire belopta magát Dóri alvás ceremóniájába.

Én optimista voltam, mert ma jött Tibi bácsi, aki zenél a kicsiknek, és ki is lehet próbálni a hangszereket. Ez izgalmas és persze fárasztó is lehet. Délben már teljesen tűkön ültem, vajon mi lesz. De nem öltöztem utcai ruhába. Sajnos délután 1-kor csörgött a telefonom, Dóri nem bír elaludni, pedig mellé is feküdt a gondozó néni. Összekaptam magam és a kendőt, számítva a rongybaba-gyerekre. Amikor odaértem, hozták ki hozzám ölben, látszott, mennyire fáradt, de a huncutság ott volt a szemében. Lassan átöltöztünk, és indultunk, először mindenki a saját lábán, majd a bölcsi előtt 5 lépéssel már kötöttem is fel a hátamra. Meglepődött kicsit, de örült a kendőnek, már jó régen használtuk utoljára (sajnos). Felpattantak Vilivel és sétáltunk, bújt a tarkómhoz, szopta az ujját, nézelődött. Jó érzés volt megint hordozni.

Itthon már szörnyen nyűgös volt, alig bírtam átöltöztetni, lefeküdtünk, 2 perc alatt beájult.

418. Bölcsi - 9.nap

2010-09-14T09:55:00.004+02:00

A hétvége után kicsit aggódtunk, hogyan indul a hétfő. Sajnos későn is tudtunk este elaludni, de azért igyekeztünk. Dóri elég nehezen kelt ki az ágyból, de nem a bölcsivel volt problémája, csak szeret még lustálkodni kicsit velünk az ágyban.

Együtt mentünk mind a hárman, alig bírtuk meggyőzni, hogy át kell öltözni és puszit adni, mielőtt ott hagy minket :)

Délután 12:15-re kellett mennem, mert megmutatták neki az ágyat. Odaértem, és csodák csodájára azt láttam, hogy Dóri ott fekszik a Ricsi melletti kiságyon, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Kérdeztem is, hogy akkor most itt hagyjam vagy mi legyen? Itthon ugyanis mostanában csak velem hajlandó elaludni, mégpedig úgy, hogy együtt fekszünk az ágyban, összebújunk, összeér az orrunk, a homlokunk, simogatja az arcomat, csipkedi a nyakamat.

A lényeg, hogy remek napja volt, nagyon szeretik a gondozó nénik, azt mondták, hogy keresi a gyerekek társaságát is, és nagyon jó látni nekik, hogy ennyire otthon érzi magát a bölcsiben.

417. Bölcsi - 8.nap

2010-09-10T13:23:00.002+02:00

Reggeli előtt, 7:45-re érkeztünk, Apával együtt. Átöltözött Dóri, kaptunk puszit az ajtóban és már szaladt is be a többiekhez.

Délre mentem érte, szakadó esőben. Ma is kirohant, ilyenkor még pörög egy darabig, mint egy elektron. És a gondozó néni szerint egész nap ilyen volt bent is :)

A lényeg, hogy jól érzi magát, eszik szépen, minden rendben. Azt beszéltük, hogy hétfőn még ugyanígy maradjon a hétvége miatt, és majd kedden kezdjük megpróbálni az ottalvást.

416. Bölcsi - 7. nap

2010-09-09T21:45:00.003+02:00

Már örültem, hogy tegnap este 9-kor elaludt Dóri, így több esély volt arra, hogy fel bírunk kelni reggel korán. Erre az történt, hogy 11-kor felsírt, összehányta magát szegénykém. Nagyon megrémült, az atyaúristen is olyan lett. Gyorsan kivittük a fürdőbe, próbáltam megnyugtatni és kihámozni a balesetes ruhákból. A kádba is be kellett állítanom, mert a haja is olyan lett. Hiába fűtöttem be, vacogott nagyon. És persze sírt, sírt, mert álmos volt, megijedt, fázott, és nem értette, mi történik. Kapott új ruhát, befeküdt hozzánk. De sajnos jött a második hullám, már kevesebb "kárral", de újra menni kellett a kádba, hajat mostunk megint. Újra ágyneműcsere, Apa kiköltözött a nappaliba, mi meg maradtunk Dórival, ment a fűtés, égett a kislámpa, lavór a közelben. Hajnali 2-kor kapcsoltam ki a lámpát, mert engem nagyon zavart. A fűtés néha bekapcsolt, arra is felébredtem, Dóri is forgolódott, és 6-kor már kukorékolt is. Kérek tápot!

Nagy dilemmában voltam, mert csak reménykedtem, hogy a túl sok főtt tojás+szalámi+sajt vacsora ártott meg, és nem valami vírus okozta a bajt. De lázas nem volt, kifejezetten jókedvűen ébredt, kekszet még véletlenül sem akart enni, így aztán megpróbáltunk egy kis tápot. Szerencsére nem kért többet, és bent is maradt. Kicsivel később üres teát is ivott, az sem akart távozni. Úgyhogy elindultunk a bölcsibe.

Természetesen szóltam a gondozóknak, hogy mi történt, megegyeztünk, hogy mivel 1 órája már a tápnak és semmi gond nincs, ezért maradhat. De amint baj van, hívnak. Dóri berepült, és amikor elköszöntem, puszit is kaptam :)

Ezek után elmentem vásárolni, összefutottam ismerős anyukákkal, kicsit beszélgettünk, majd hazajöttem, elkezdtem kimosni a balesetes ruhákat, ágyneműket.

Visszamentem a bölcsibe 11:45-re, kihallatszott, hogy mennyire jó odabent a hangulat. Láttam, ahogy Dóri jön ki fogat mosni, ahogy megtörölközik, visszakanyarodtak elköszönni, majd megint füligvigyorral kirobbant az átadóba. Megtudtam, hogy végig aktív volt, bekapcsolódik az "öregek" játékába, 10 óra körül kicsit elpilledt, leült a játékkonyhába, szopta az ujját le-lecsukódó szemmel. De amint szóltak neki, hogy Dóri, gyere játszani, főnixmadárként újra belevetette magát a kalandokba :)

Sajnos a másik új kislány sokat és nagyon durván sírt, de ez nem zavarta meg Dórit. Bár gondolkoztak rajta, hogy étkezéseknél majd átültessék az egyik ismerős, leendő bölcsistárshoz, de annyira jól elvan a fiúkkal, sőt, kifejezetten jó hatással van rájuk, ők is szépen esznek :)

Ja, reggelire evett 2 kenyeret, tejes kávét nem kérte, ennek én örülök, az ebéd pedig elfogyott megint.

Alig lépett ki, már megint arról beszélt, hogy menjük bölcsibe gyerekekhez :)

Holnap is reggelire megyünk, én nagyon optimista vagyok jelenleg, és persze büszke is, hogy ilyen ügyesen veszi Picúrka az akadályokat.

Végül egy kis videó, azt meséli el, hogy hogyan kellett ugrálni a szivacsokon a bölcsiben:

415. Hétvége képekben

2010-09-08T17:52:00.004+02:00

414. Bölcsi - 6.nap

2010-09-08T14:12:00.002+02:00

Az előző este szerencsére nyugodtan telt, így már felkelt Dóri magától, mire bementem volna érte. Hiába kezdtük 1/2 8-kor a reggelt, azt hittem, elkésünk. Dóri annyira akart még bújni, nem volt kedve kikelni az ágyból, egyfolytában húzott vissza engem is. Ma nem is hozott magával semmit a bölcsibe, eddig minden reggel volt valami "társ".

Odaértünk időben, ő mondta be a kaputelefonba, hogy "megérkeztem!", jött is a válasz, hogy "szia Dóri!". Átöltöztünk, bekísértem, megvártam, míg bemelegszik, ez nagyjából 5 perc volt. Elköszöntem tőle, de ő rám sem nézett, nem is válaszolt.

A nap többi részét barátnőzéssel töltöttem, mert nem bírtam volna egyedül maradni, annyira megvisel engem, hogy a gyerekem haragszik rám.

Visszaértem 1/2 12-re, akkor kezdték meg a gyerekek az ebédet, kukucskáltam az ajtón, persze Dóriékat onnan nem lehet látni, de azért jó volt hallgatni, mit művelnek :)

Délben jött ki hozzám, most sem bújt, de nagyon mosolygott, teljesen le volt izzadva, és hihetetlenül jó kedve volt. Amíg beszélgettünk a gondozó nénivel, ő még játszott az előtérben lévő játékokkal, és amikor elakadt, nekem kiabált, és ez már nagy haladás. Megtudtam, hogy nagyon ügyesen és aktívan játszott, ugráltak a szivacson, néha dobálta a játékokat, ami új volt most, de ez a feszültséglevezetés egy módja lehetett nála. Az ebédet mind megette, ennek is örülök.

Hazafelé hagytam még kicsit játszani, simán jött aludni és 13-kor már szunyált is. Este megpróbálom korábban lefektetni, mert holnap már 7:45-re oda kell érnünk. Bent fog reggelizni, legalábbis adnak neki :)

413. Bölcsi - 5.nap

2010-09-07T16:43:00.003+02:00

Először a tegnapi estéről pár szó. Igaz, hogy itt volt Dóri keresztapja, és olyankor egyébként is picit felpörög, de még a szokásosnál is később bírt elaludni, este 11-kor. Már ez is elég baj lett volna, mert reggel ugye korán kellett kelni, de még ébredt is éjszaka sokszor. Jóformán alig aludtunk, és ez nem tett jót, már itthon látszott, hogy nyűgösebb nap lesz.

Ma 9-re mentünk, a gondozó néni azt mondta, nyugodtan menjünk ki az udvarra, ők is lassan jönnek utánunk. Elmeséltem, hogy milyen rosszul aludtunk, a gondozó néni szerint az lehetett a baj, hogy Dóri nem sírja ki magát, mikor hiányol, hanem magában tartja, és ezért zavart az alvás. Dehát mit tudunk tenni, nem tudok se a sírás ellen, se érte tenni.

Csak 9:45-kor tudtam eljönni, addigra jutott ki mindenki az udvarra. Bár mondta Dóri, hogy ő is jön velem, a gondozó néni gyorsan meggyőzte. Megint kintre ültem, ahol már egyáltalán nem láthat, és mivel minden rendben volt, utánam jöttek szólni, hogy akár el is mehetek, jöjjek vissza 11:30 körül. Majdnem elindultam, mikor megláttam a többi anyukát, akikkel tegnap is beszélgettünk, úgyhogy inkább maradtam, ők legalább elterelik a figyelmemet, és nem idegeskedek annyira.

Délben visszamentem a mi átadónkba. Dóri megint nem ugrott a karjaimba, sőt, direkt kikerült, ez már látszik. Úgyhogy figyelnem kell erre, vissza kell majd édesgetnem magamhoz ilyenkor. Kiderült, hogy nem volt sírás, ls Dóri elkezdett bújni a gondozó nénihez, mellé ült, mellé guggolt, beült az ölébe, mikor elkezdtek fúrni. Ebédet mind megette, borsó főzelék volt sajttallérral.

Hazafelé hagytam, hadd játszon, menjen arra, amerre szeretne, együtt bohóckodtunk, hogy "visszamelegedjen" hozzám. Lefeküdtünk 12:30-kor, de csak nem ment az alvás, 13-kor ki is jött a szobából. Gondoltam, ha már így alakult, megebédelek én is. Dóri ebből is kért pár falatot, de már annyira fáradt volt, lefeküdt az aszalra, de aludni, azt nem akart. Mintha kényszerítené valami, nehogy elaludjon. Úgyhogy megint szelíd erőszakot kellett alkalmazkodnom, rátettem a kezemet, és nem hagytam, hogy felkeljen az ágyból. Emiatt aztán sírva fakadt, de úgy gondolom, ez most jót tett, kijött belőle a feszültség, megkönnyebbült, és rögtön álomba zuhant, 13:30-kor. Remélem, az esténk is nyugodtabb lesz.

Holnap már 8:30-ra kell mennünk, csütörtökön és pénteken pedig már reggelizni is ott fogunk, illetve nekem már egyáltalán nem kellene bemennem. Jövő héten pedig jön az ottalvás.

412. Bölcsi - 4.nap

2010-09-06T15:19:00.005+02:00

9:30-ra mentünk, azt hittem, már kint lesznek a gyerekek, de még javában bent csücsültek a szobában. Átöltöztünk, aztán rövid játék után vehettük is vissza a kinti ruhát. 10 órára már kint is voltunk az udvaron. Aztán mivel úgy láttuk, hogy Dóri remekül eljátszik, szóltam neki, hogy bemegyek, írok kicsit a füzetébe. Rám sem nézett, nem is válaszolt, úgyhogy otthagytam. Először csak a csoportszobába mentem be, bemásoltam a jellemzést az ünzenőfüzetébe. Ki-kinéztem, minden rendben volt, úgyhogy kiültem az átadóba. Alig, hogy leültem, megkértek, hogy menjek még egy ajtóval arrébb, hogy ne is lásson meg Dóri, mert annyira jól elvan :)

Itt több anyuka is ült, úgyhogy jól elbeszélgettük az időt. Ha gyereksírást hallottunk, füleltünk, vajon kié lehet, de sosem jöttünk rá.

Aztán 12 előtt nem sokkal visszamentem az átadónkba, és onnan leskelődtem, olyan aranyos volt Dóri, ahogy mosta a fogát a gondozó nénivel. Ki sem akart jönni :)

Mikor nyílt az ajtó, nem ugrott a karjaimba, hanem ment a csoporttársához játszani. A gondozónéni azt mondta, hogy nagyon ügyes volt, készséges volt az öltözködésnél, a pelenkázón kicsit megijedt (mi ágyon pelenkázunk), ráült a wc-re is, nyomott kicsit, kapott érte dícséretet. A paradicsomos húsgombóc nem ízlett neki, úgyhogy evett főtt krumplit meg banánt.

Hazafelé is vidáman dumálgatott, de elaludni nem volt hajlandó, csak 14:30-kor, pedig holnap már 9-re kell ott lennünk.

az 1/A a Dóri szobája, az 1-es átadóban ültem először, majd a várakozóba kerültem

kikerült a képünk a szobában a szekrényajtóra

ez pedig a napirend

411. Bölcsi - 3.nap

2010-09-03T13:50:00.003+02:00

Megint keltenem kellett Dórit reggel, mert ma már 9:30-ra kellett mennünk. Jókedvűen ébredt, várta is a bölcsit, megint elvittük Vilit, a vizilót, egy Piru és Zabu könyvet és az esőkabátot szatyrostul.

A dadus nyitott ajtót, mondta, hogy öltözzünk át és elkísér minket a tornaszobába. Én már láttam a szülői értekezleten, de Dórinak még teljesen új volt. Körben a falon szőnyeg, felette csodás mesefestmények, a szobában pedig mindenféle szivacsjáték, egy medence tele kislabdával, egy kukac, amiben és amin lehet mászni, sok puha focilabda. A gyerekek persze már belemelegedtek a játékba, gondolom, ezért is bújt hozzám Dóri jobban, mint eddig. Még az ujját is szopta kicsit, pedig ez nála a fáradtság jele. Aztán szép lassan ő is belejött a hancúrozásba, sajnos összefejeltek az egyik kislánnyal, úgyhogy volt egy kis sírás is. Annyira megtetszett végül neki, hogy lehet szabadon ugra-bugrálni, henteregni, hogy szó szerint folyt róla a víz, teljesen vizes lett a feje. De rendszeresen odajött hozzám, beszélt nekem, hozott labdákat, hívott, hogy segítsek neki. Én viszont maradtam a szoba szélén, és csak onnan beszéltem, nem mentem közelebb, ne szokja meg azt, hogy velem játszik itt. Aranyosak voltak a gyerekek, mert most már közeledtek felém, huncutkodtak, beszéltek hozzám, megszokták, hogy ott vagyok, és persze értek a nyelvükön.

A gondozó nénink csak 11-re jött, ma ő volt a délutános. Odaadtam neki Dóri jellemzését és egy közös családi fotót, de még mindig hiányzik pár dolog. Kispárna Dórinak, fogkefe, üzenőfüzet, még egy munkáltatói igazolás. Ma is elmondta nekem, hogy úgy látja, Dóri sírni fog, amikor otthagyom.

A csoportszobában persze folytatódott a játék, megint volt hajbeszárítás, körülnézés a másik szobában.

Ebédre finomfőzelék volt fasírttal, de Dóri semmit nem evett belőle, pedig biztosan éhes volt. A barackból viszont repetázott is.

Hazafelé jövet szinte azonnal elkezdte szopni az ujját, csipkedte a nyakát, és még az ölembe is akart jönni. Hazaértünk, gyorsan lefektettem, a függönyt nem húztam be, mert a bölcsiben sem teszik. Ma "csak" másfél órát aludt, végülis korgó gyomorral nem csodálkozom.

Hétfőn újra 9:30-ra megyünk.

410. Bizony!

2010-09-02T21:29:00.005+02:00

Először is, miután hazajöttünk a bölcsiből, átöltöztünk és lefektettem Dórit. 3 óra hosszát aludt!

Másodszor, fürdetés után megint meséltem Dórinak, hogy egyenlőre ugyan még vele vagyok a bölcsiben, de ha már összebarátkozott a többiekkel, akkor én is csak viszem-hozom majd. És most először igent mondott erre!

Végül altatás közben Dóri egyszer csak felkiáltott: voltam bölcsiben, bizony! És közben még a sötétben is látszott, hogy csillog a szeme :) Nagyon lelkesen elmondta még ezt vagy ötször :)

409. Bölcsi - 2.nap

2010-09-02T12:55:00.003+02:00

Ma is 10-re mentünk, a gyerekek már kint voltak az udvaron. Úgyhogy csak a nadrágot vettük át, és mi is csatlakoztunk.

Egész kellemes volt az idő a napon, a szél sem fújt olyan erősen, mint tegnap és a házak között. Így, hogy kimehettek a gyerekek a szabadba, önállóbbak voltak, többet tudtam beszélgetni a gondozó néninkkel. Azt mondta, hogy a megfigyelései alapján Dóri nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott gyerek, és meglepődött, hogy már első napon ilyen szépen ott maradt és ebédelt a többiekkel. Szerinte Dóri sírni fog (amikor ezt mondta, a kezét a karomra tette), de mindenkinek jobb, ha előbb történik, mint amikor már dolgozom.

Láttam, hogy a többi anyuka otthagyta a gyerekét, Dóri is jól eljátszott az udvaron, ezért tettem egy próbát én is. Megkérdeztem, hogy elmehetek-e, de ő nem hagyta. Ezért aztán maradtam én is, bár tulajdonképpen csak néha jött oda hozzám. A gondozó néni szerint a későbbi bizalom kialakulása miatt fontos, hogy ne siessem el ezt az otthagyást, én pedig hallgatok rá.

Új fejlemény, hogy Dóri most már beszélgetett a gyerekekkel, szaladgált velük, csinálta, amit ők. Holnap 9:30-ra megyünk, ha jó az idő, akkor megint végig az udvaron leszünk. Én igyekszem annyira a háttérben maradni, amennyire lehetséges.

Ja, és még egy fontos dolog, a sima takony nem számít betegségnek, olyankor is beviszik a gyerekeket. Persze, nem jó ez, de annyi szabadsága, annyira megértő munkahelye senkinek nincs...

408. Bölcsi - 1. nap

2010-09-01T12:50:00.005+02:00

Vártam is ezt a napot, meg nem is. Hajnali 5-kor Dóri zokogva kiabált nekem, átmentem, és nem is aludt vissza, csak jóval később. Még jó, hogy beállítottam a telefont 9-re, így nem aludtunk el.

Gyorsan kitöltöttem még a hiányzó pár adatok a sok-sok papíron, összepakoltam néhány ruhát, egy csomag pelust, benti szandált, alkoholos filcet, hátha kell. Felöltöztünk, persze szakadt az eső, úgyhogy gumicsizma, esőkabát, esernyő.

Pontban 10-kor csengettünk a bölcsi ajtajában. Birtokba vettük a kiskacsás szekrényt, átöltöztettem Dórit kénylemes ruhába, átvettüka benti szandált. Bementünk a szobába, ahol most nagyon kevesen voltak, mert az oviba már elmentek a nagyok, a kicsik viszont még nem szoktak be. Mi vagyunk az elsők egy másik kislánnyal együtt.

Dóri megint babázott, elsőre egy néger kisbabát vett fel, az egyetlent, amelyik nem olyan, mint mi :)

Rengeteg baba van ott, a rendőrautó is érdekelte, a kis retikülök, rajzolt kicsit, aztán megfésülte és beszárította a hajamat. 11-kor már Andi néniét is :)

A gyerekekkel még mindig nem nagyon foglalkozott, a másik új kislány többször megsimogatta, megfésülte a haját, de ennél tovább nem jutottak.

11:30-kor mentünk kezet mosni, aztán jött az ebéd. Mindenáron a két fiúhoz akart ülni :)

Kapott előkét, elég nagy méretű, filcszerű anyagból, a nyakába kötöttük, és a tányér alá hajtottuk a végét, így nem az ölébe csurog/esik, ami nem a szájában landol. Nagyon ügyesen kanalazta a levest, persze az előke is olyan lett, de hadd gyakoroljon egyedül. Meg is dícsérték, ráadásul ő nem válogatott, mint a fiúk (nem kérem a répát!). Majdnem az egészet megette, aztán jött a répatorta, abból egy morzsa sem maradt :)

Ebéd után kezet mostunk, majd megmutattam még neki, hogy alszanak a többiek a kis ágyikókon, és mondtam neki, hogy ő is így fog majd. Aztán hazajöttünk.

Kell még vinnem fogkefét, magamnak is papucsot, pulcsit, és üzenő füzetet mindenféle adatokkal+jellemzést Dóriról.

407. Alapítványi bölcsis buli

2010-08-31T20:59:00.006+02:00

A bölcsinknek van saját alapítványa, és minden évben tartanak egy bulit, ahová szeretettel várnak minden érdeklődőt. A bevétel az alapítványé, amit teljes mértékben a gyerekekre költenek, mint pl.: füvesítés a kertben, tornaszoba kialakítása, stb.

Az idén pont a füvesítés miatt késő nyárra tolódott az időpont, de pont kifogtuk az utolsó kellemes napot.

Dórit szépen felöltöztettem, aztán belevetettük magunkat az izgalmakba. Kis koncerttel kezdődött, de mivel kimaradt a délutáni alvás, Dóri teljes kómában ülte végig, még a mikrofonba sem volt hajlandó beszélni, ez nála már komoly gondot jelent.

Aztán mentünk tovább a labdák közé, az ugrálóvárba, fűztünk láncot tésztából, sólisztgyurmázott, és horgászosat játszott. Jól éreztük magunkat, mindenki, akihez Dóri tartozni fog, füles mackós pólóban volt, remélem, mi is fogunk majd kapni egyszer :)

a leendő szobája

az egyik gondozó nénink

míg a többiek bottal halakat fogtak, ő ötvenszer kezet mosott :)

406. Mondja, mondja

2010-08-31T08:51:00.003+02:00

Dóri: - Szeretlek.

Én: - Én is szeretlek.

Dóri: - Akkor jó.

Apa megdudálta dudát autóban bácsinak, bipíp.

- Piros lámpa volt?

- Nem, csak Anya kinézett, és látta, hogy jön egy autó. Ilyenkor meg kell állni.

- Miért?

- Mert elüt.

- Miért?

- Mert nem áll meg.

- Miért?

- Ha nincs lámpa, akkor meg kell állni, ez a szabály.

- Tudom.

- Anya, mi ez?

- Virág.

- Miért?

- Mert te Dóri vagy, ez meg egy virág.

- Igen?

És ha mostanában bármit akar, akkor ez megy: Anya, kérek ezt-azt, na, lécci!!!

405. Családlátogatás

2010-08-24T19:29:00.004+02:00

Dóri 5 perccel 5 előtt ébredt, úgyhogy elég kómásan indult a barátkozás a bölcsis gondozó nénikkel, de gyorsan belejött. Produkálta magát, bohóckodott, hozta a játékokat, ahogy szokta.

Most bővebben is kifejtették, hogy az alkata és a beszédfejlettsége miatt óvodás korúnak néznék. Megbeszéltük az itthoni napirendet, a családi állapotokat, az önállóságot, megnézték Dóri szobáját, nagyjából felmérték a játékokat, illetve ez alapján azt, hogy mi mindennel fejlesztgetjük itthon.

Én is kérdeztem pár dolgot, biztos, ami biztos.

Vinnünk kell jó sok ruhát, mindenféle típusból, kinti cipőt, benti cipőt. Kell egy füzet a fontosabb adatokkal. Egy gumis dosszié Dóri alkotásainak, amit majd év végén megkapunk.

Szerdán 10-re kell mennünk, és maradunk 1/2 12-ig. Végig vele leszek, Andika csak figyel majd minket, kivéve, ha Dóri őt kéri direkt. Következő nap már 9:30-ra megyünk és maradunk ebéd végéig. Talán kedden, de szerdán már biztosan ott is fogom hagyni. Az ottalvást csak a 3. hétre tervezik. 4 gyerek fog egyszerre beszokni, sajnos van rá esély, hogy egymást rígatják majd meg.

Még sosem csináltunk ilyet, szóval biztosan nem tudom, de én úgy sejtem, hogy mi gyorsabban fogunk haladni.

Az biztos, hogy jobb az elején sokat sírni, és nem akkor, amikor már dolgoznom kell. Azt kell valahogy gyorsan elérni, hogy Dóri felfogja, ez egy nagy változás és így is fog maradni.

Egy nagyon fontos kérdésem volt még a bizalomról. Eddig ugyanis mindig ott voltam, ha Dórinak szüksége volt rám. Ezentúl viszont csak este lesz így. Azt a választ kaptam, hogy Dórinak meg kell idővel értenie, hogy én ugyan elmegyek és otthagyom, de biztosan vissza fogok jönni.

Mondták, hogy készüljünk fel, hogy rengeteg volt tavaly a betegség, sajnos. Ezzel sok mindent nem tudunk tenni, majd adom az echinacea-t.

És ami még szintén megtörténhet, hogy Dóri rajtam tölti majd ki a feszültségét, amit az egész nap során magában tartott, hisztizhet, nyűgös lehet. Erre azt a módszert javasolták, hogy beszéltessem át vele, mi minden történt vele a bölcsiben, hiszen olyan ügyesen kifejezi már magát.

Pénteken megyünk bölcsis buliba, lesz élő zene, ugrálóvár, arcfestés, minden ami kell :)

Ja, a délutáni alvás után könnyekben tört ki, amiért nem megyünk vissza a bölcsibe a babához...

404. Bölcsiben

2010-08-24T14:52:00.005+02:00

Ma csak beugrottunk, mert szólnom kellett, hogy amióta megszerelték a kaputelefonokat lent, azóta se az, se a csengőnk nem működik. És maradhattunk nagyjából 1 órát.

Rögtön mondták Dórira, hogy milyen nagy, a 3 éves kislányok voltak egy kicsivel nagyobbak nála. És hogy milyen szépen, tisztán beszél, pedig még alig hallották. Elsőre ugye még csendes üzemmódban működik.

Dóri teljesen jól érezte magát. Mindent kipróbált az udvaron, bement a házikóba, a vonatba, motorozott, kocsit tolt, mászókázott, bent a szobában talált babákat, a kis mosdónál kezet mosott, a babának is, mert homokos lett.

Megkínálták gyümölcslével, a többiek kint leültek a repülőre, ő bezzeg saját magának akart tölteni a minimum 1 literes teli kancsóból. De aztán ő is odasétált a többiekhez, együtt ittak. Ez annyira aranyos volt :)

A gyerekekkel még nem barátkozott, annyira sok volt az újdonság, hogy egyenlőre a játékok mellett döntött. Én választottam neki a jelet, (mert ő nem jött velünk, neki dolga volt) kiskacsa lett. Szabad volt még a delfin, ezen is gondolkoztam, esernyő, torta, hamburger, a többi most nem rémlik.

Ma pedig jönnek délután a gondozónénik, Andrea nénihez fog tartozni Dóri, hozzá fog beszokni. Én már a szülői értekezleten kiszúrtam magamnak, tudtam, hogy ő a mi emberünk. Nagyon kedves, a hangja is megnyugtató. Nekem szimpatikus, itthon valószínűleg Dóri is közeledni fog majd hozzá.

Várom, hogy mindent tisztázzunk, és ő maga nyugtasson meg, minden rendben lesz.

403. Duma

2010-08-18T20:34:00.003+02:00

- Apa, megyek!

- hová?

- világgá!

- Dóri, gyere öltözzünk és menjünk.

erre lefekszik az ágyunkba, és mutat a plafonra:

-Anya, nem mehetek, piros a lámpa, látod?

- Anya, táncoljál!

- most ebédeltem, tele a hasam, nem tudok táncolni.

- Anya, táncolj a fejeddel!

- Dóri, nagyon ügyesel eszel. (borsófőzelék virslivel, egyedül)

- te is, Anya.

402. Miért

2010-08-18T10:17:00.002+02:00

5 napja elkezdődött nálunk a miért-korszak. Egyenlőre még csak vicces és izgalmas. Gondolom, egy idő után már másképp fogjuk gondolni :)

401. Duma - mostanában

2010-08-13T13:46:00.003+02:00

Mit csinálsz azonnal?

Mi van, szerintem.

Anya, ne sírj.

Jól van, jól van.

Adok puszit, jó?

Jó volt?

Adok még.

Jó volt?

Olyan szép vagy.

Te is szép vagy.

Bántom magad.

400. Bölcsi - 0. nap

2010-08-10T08:55:00.004+02:00

Tegnap kellett befizetni a bölcsiben az ebédpénzt. Dórival együtt mentem, hogy máshogy. Épp szünet van, gyerekek nincsenek, csak a vezetői szobához kellett menni, nem is látta a csoportszobákat, csak az előtérben volt pár dolog, de azonnal levette Dórit a lábáról a hely. Leült a kispadokhoz rajzolni, felült a hintalóra, és már rohant is volna be a füles mackó csoportba, mert megmutattam neki, melyik lesz az ő szobája. Volt nagy sírás, mikor kihoztam a bölcsiből, annyira maradni akart. Ezt így elsőre jó jelnek veszem.

Egyébként már jó ideje mesélek neki a bölcsiről, ő csillogó szemmel hallgatja, és sokszor mondja is, hogy "megyek. bölcsibe.". Arra a részre, hogy én dolgozni fogok, mindig nemet mond. Direkt nem fogalmazok úgy, hogy NEM leszek vele.

Gondolkoztam azon, hogy megpróbáljam-e leszoktatni a közös délutáni altatásról, mert könnyebb lenne neki a bölcsiben majd egyedül elaludni. De nincs hozzá szívem, nagyon bízom abban, hogy ott majd jó alaposan kijátssza magát, elfárad, illetve, hogy a sok gyerek együtt alvós látványa majd segít.

399. Tehetséges :)

2010-07-31T08:27:00.001+02:00

Már több, mint egy napja ez a helyzet. A "mikrofon" jön velünk az utcára, a homokozóba, így boldog-boldogtalan részesül a kegyben, hogy hallhatja a művésznőt :)

398. Érzelmi fejlődés :)

2010-07-30T09:45:00.005+02:00

Dóri mások szerint is hihetetlenül gyorsan bővíti a szókincsét. És ezzel együtt már az érzelmeit is kifejezi.

A balatoni nyaralás első napjaiban történt először, hogy a két kis tenyere közé vette az arcomat, és azt mondta nekem: olyan szép vagy!

Aztán pár napra rá jöttek ezek a kijelentések: szeretlek, nagyon szeretlek, imádlak, olyan csini vagy.

Pár nappal ezelőtt pedig Miska barátját puszilta szájon a játszótéren, majd kicsit később átölte, és azt mondta neki is: szeretlek. Mi szülők csak pironkodtunk, idáig jutottak a kicsikéink :)

397. BALATON

2010-07-21T15:29:00.004+02:00

10 napot töltöttünk ott, idén sajnos kevés Apával, de ez úgyis változik. Ugyanaz az apartman, meleg Balaton, igazi hableány Dóri, Nagyikáék, kicsi szélvihar. A képek úgyis többet mondanak :)

396. Újra állatkertben

2010-06-28T13:48:00.007+02:00

Bár az idő nem volt túlságosan bizalomgerjesztő, jól tettük, hogy mégis nekivágtunk. Dóri Apa hátán kezdte, aztán megpróbáltuk letenni, hátha sétál velünk szépen, de meg volt kergülve, így inkább felkerült rám, mielőtt beszalad valamelyik állat lábai alá, és ez nem vicc.

A múltkori alkalomhoz képest már sokkal tudatosabban vett részt a túrán, élvezte és kereste a neki kedves állatokat. Megint etettünk zsiráfot, illetve most már nem csak a kezünket tartottuk, volt is benne valami :)

A fókák mellett szerintem órákig ellenne, mint valami képernyővédő, úgy úszkáltak fel és alá. Dórit megnyugtatja.

A nap tető- és egyben legkritikusabb pontja az elefánt-torony volt, nem gondoltuk, hogy ilyen magas, és hogy ilyen izomlázunk lesz utána :)

Pár kép, bár nagyon sokat csináltunk, a fények pont jók voltak, már csak az új gép hiányzik.

395. Szóáradat és pohármánia

2010-06-22T17:27:00.002+02:00

Feltűnt sokaknak, hogy Dóri mennyire sok szót kezdett el használni. Eddig nem írogattuk, miket beszél, de ma elkezdtem. Nem egyszerű, már 180-nál tartok, és ebben nincsen benne az a sok név, családtag, amit bele sem vettem. Tyűűűű!

A másik újdonság a pohár. Most már magabiztosan iszik egyedül, bár a tápot továbbra is csak a cumisüvegből issza meg. Nagyon élvezi az önállóságot :)

394. Dóriszáj

2010-06-21T21:36:00.004+02:00

Jukka néni énekelt Dójinak fűbe pandada = Halász Jutka koncerten voltunk a gyerekszigeten

Apával rajzolnak.

Dóri: - panda

Apa: - nagyon szép pandát rajzoltál

Dóri: - igen

Dóri: - béka (=néha Elmo)

Apa: - ez panda, én rajzoltam

393. Az első koncert

2010-06-20T22:03:00.003+02:00

És rögtön a szigeten a nagyszínpadon :)

Dóri igen komoly Halász Judit rajongónak számít, ezért valamelyik nap rákerestem, vajon mikor lesz koncertje. És megtaláltam a gyerekszigeten, ahol ráadásul ingyenes a belépés. Nem volt kérdés, hogy elmegyünk.

Azt hittem, lesz nagy örömködés, meglepődés, de Dóri csak visszafogottan bulizott. Sajnos fel kellett ébresztenünk a délutáni alvásából, hogy odaérjünk, meg sok is volt az újdonság, nem csodálom, hogy nem pörgött annyira. A nyakunkba kellett tennünk, hogy lássa "Jukka néni"-t, ő pedig ott billegette a fejét tánc gyanánt :)

Örülök, hogy ott lehettünk.

392. Góóóól

2010-06-20T08:49:00.000+02:00

391. Bölcsi

2010-06-20T08:25:00.003+02:00

Megtartották az első szülői értekezletet. Rengeteg szülő zsúfolódott be az egyik szobába, picike székeken ültünk a sok-sok katica díszlet között. Az igazgatónő tartott egy kisebb bevezetőt, őszintén megmondom, hogy többször is könnybe lábadt a szemem, olyanokat mondott.

Én már a legelején kiszúrtam egy gondozó nénit, úgyhogy nem is csodálkoztam, amikor az ő csoportjának felsorolásakor Dóri neve is elhangzott. A csoportbeosztás után mindenki átment abba a szobába, ahová majd a gyerkőcök tartoznak. Dóri, Alinával együtt a fülesmackó csoportba került, nagyon tetszik a szobájuk, ami tulajdonképpen 2 egybenyíló terem. Andika, a kiszemelt gondozónéni bemutatta 3 társát, akikkel együtt viszik ezt a csoportot. Gyorsan azt is eldöntöttük, ki mikor kezdi a beszokást, én kiharcoltam magamnak egy első pozíciót, úgyhogy mehetünk szeptember 1-től. Elmondtak jó pár dolgot a rendről, mit is, hogyan, stb. Nagyon lelkesen beszéltek, szimpatikusak voltak, úgyhogy a végére teljesen belelkesedtem. Kaptunk egy törzslapot, azt majd ki kell töltetni a védőnővel/dokinénivel, és augusztus végén jönnek hozzánk családlátogatásra.

Mi viszont addig is be-benézünk, mert a délelőtti játszásidőben szabad a látogatás, így talán könnyebb lesz majd élesben is a szoktatás.

Nem örülök továbbra sem ennek a bölcsi dolognak, de már kevésbé látom rossznak a helyzetet. Sokan dícsérték ezt bölcsit, és a gondozó nénik is nagyon szimpatikusak, tetszik a hely, a hozzáállás, közel van, mi kell még?

390. 24 óra Dóri nélkül

2010-06-20T08:18:00.004+02:00

Eddig max 3 órát voltunk külön egymástól, mert így hozta az élet. Most hétvégén viszont céges csapatépítőre kellett mennem. Pénteken kicsit előrébb toltuk az ebédet, így még én tudtam elaltatni délutánra. Aztán jöttek értem 1/2 1-kor, és legközelebb szombaton délben találkoztunk.

Nekem triplán is nehéz volt, egyrészt, mert Dóri borzasztóan hiányzott, másrészt aggódtam, hogy vajon kiakad-e, amiért estére sem érek haza, harmadrészt pedig mert dagasztottam a saras agyagot a Pilisben, és komfort nélküli házban kellett éjszakáznom nem kevés horkoló emberrel együtt.

Dóri részéről meg az történt, hogy remekül elvolt Apával és Mamával, néha megkérdezte, hol vagyok, este szépen elaludt Apával, reggel is őérte kiabált, nem anyaanya volt, ahogy mindig. Szombaton beszéltünk kicsit telefonon, és akkor sem sírt. Szóval túlaggódtam a dolgot, de inkább legyen így. Remélem, ez a hozzáállás majd a bölcsibe szoktatásnál is segít.

389. Mostanában

2010-06-20T07:58:00.010+02:00

Írok egy összefoglalót, mert amikor épp aktuális lett volna valami, akkor nem volt időm/kedvem azonnal rögzíteni.

Meleg (már amikor volt, pár napig):

- Dóri levette a pelust magáról, csupaszon szaladgált a lakásban. magyaráztam én neki a pisi-bili-wc összefüggést, de csak az ölembe, parkettára, előszobába landolt a pisi. nem baj, nem szidtam le ezért. örültem, hogy magától vette le a pelust, de ezek szerint tovább még nem jutott.

- van tőlünk nem messze egy tér, ahol szökőkutak működnek a talajon, ezt most jól leírtam, de a képek majd jobban megmutatják. tavaly még nem szerettem volna, ha Dóri ott pancsol, még alig állt, meg aztán nem ivóvíz, nehogy benyelje. de most már elég nagylány, megpróbálkoztunk az ismerkedéssel. annyira jól sikerült, hogy kellett vennünk egy viziszandit :)

- itthon is lazábbra vettük az öltözéket, max pelus+nyaklánc

- sajnos a csupasz térdek balesetesek lettek, és még hányszor fog ez előfordulni...

Fürdés: mostanában babával a menő, együtt fürdenek, én mosdatom Dórit, ő meg a bababáját :)

így megyünk aludni

Beszéd: döbbentesen gyorsan fejlődik, már nem nagyon tudom követni a szavakat sem. egyre szebben ragozza az igéket és a helyhatározókat, piszok gyorsan megjegyez mindent. az egyik kedvenc mondata: 10 (mutatja az ujjaival) kacsa úszik Dunánál.

és már énekel is: hinta-palinta, hintázik Dórika

az én kedvencem pedig, ahogy mondja: picike, mert még ő is olyan picike :)

388. Máté baba

2010-06-20T07:46:00.005+02:00

Nemrég meglátogatott minket az akkor 2 hónapos Máté baba. Nagyon jól elvolt a kendőben és a szopizással. Sajnos felváltva aludtak, illetve Dóri túlságosan lelkesen próbált vele játszani, úgyhogy közös képet nem tudtunk róluk készíteni. Dóri sok-sok puszit adott, megmutogatta a testrészeit, és fel is akarta emelni, mint egy játékbabát, nehéz volt neki megmagyarázni, miért nem szabad :)

így bújik anyához

kómababa

keresztrokonok

Apának is odaadtam, babázzon egy kicsit :)

387. Hordozás ünnep 2010

2010-06-08T08:22:00.002+02:00

Nagyon szurkoltam, hogy vége legyen az esőömlésnek, és tényleg a szabadban tudjuk tölteni a pikniket. És összejött!

Gyönyörű, napsütéses időnk lett, egész sokan összegyűltünk, és remekül éreztük magunkat. Remélem, ezentúl is el tudunk majd menni ünnepelni a hordozást, ami mindannyiunk életének teljesen természetes része kellene, hogy legyen.

386. Boldog szülinapot, Apa!

2010-06-05T08:26:00.001+02:00

385. A nagy parti

2010-05-27T13:20:00.007+02:00

Tavaly csak vendégségben voltunk szülinapon, de idén már én is szerettem volna tartani Dórinak egy babazsúrt. Jó sok kis barátja lett, akiket elméletben nagyon szeret, gyakorlatban sajnos gyakran nekik megy, de ez más téma.

Nagy dilemma volt, hogy is legyen, mert annyira azért nem nagy a lakás, meg aztán sok embernek sok enni- és innivalót is intézni kell. De Apa azt mondta, segít, úgyhogy belevágtunk.

Küdtünk szép meghívót a pajtásoknak:

Aztán izgalommal vártuk, hogy el tudnak-e jönni, szerencsére mindenki igent mondott. A szülinap előtti napokban már mondogattam Dórinak, hogy el fognak jönni hozzá, soroltam a neveket, úgyhogy már ő is nagyon várta, hogy miről is beszélek.

Bevásároltunk, szereztünk mindenféle díszítést. Előző nap jó sokat pakoltunk, takarítottunk, aztán délután elkezdtem a sütigyártást. Sütöttünk 2 gyümölcstortát és egy tepsi meggyes piskótát. Dóri már akkor neki akart állni a tortának, nem volt egyszerű visszatartani tőle :)

Aztán mikor már elaludt, feldíszítettük a szobát, felfújtunk 10 lufit, tettünk fel szerpentineket, és egy boldog szülinapot feliratot is. Reggel felvettük videóra, Dóri mennyire lepődik meg, nagyon odavolt a lufikért :)

Apa elszaladt még friss sós sütiért, közben pedig megindult a gyerekáradat, érkeztek sorban a vendégek. Végül 8 gyerek és 7 felnőtt gyűlt össze!

Ettek-ittak, veszekedtek, ölelkeztek, mint bármelyik hétköznapon :)

Sokat nem tudtam beszélgetni az anyukákkal, térdig gázoltunk a játékokban, de a gyerekek nagyon élvezték.

Amikor már délhez közelítettünk, behoztuk Dóri kisasztalát és székét, majd behoztam a tortát. Volt rajta barack, meggy, 2 gyertya, marcipánmaci és -elefánt. Annyira édesek voltak a gyerekek, körülvették Dórit és az asztalt, torta,torta -kiabálták. Elénekeltük a boldog szülinapot (happy birthday-t magyarul), aztán közösen elfújták a gyertyát. Pillanatok alatt darabokra szedték volna a teljes tortát, de miután már leették az összes meggyet, elraboltam tőlük, és felvágtam. Volt nagy rikácsolás, amiért hozzá mertem nyúlni :)

Végül hirtelen egyszerre lett vége az összes gyereknek, fárasztó volt azért nekik ez a nagy bulizás.

Volt nagy hangzavar, rumli, morzsa mindenhol, de sosem felejtjük el Dóri csodálkozó, csillogó szemeit, és ez minden fáradtságot megér :)

384. BOLDOG SZÜLINAPOT!!!

2010-05-25T00:49:00.001+02:00

383. Varsányi előszülinap

2010-05-23T16:45:00.005+02:00

"Állítólag" kerti partira voltunk hivatalosak, ahol lesz bográcsozás, póker és véletlenül egy bajnokok ligája döntő.

Aztán mégis mire kellett rájönnünk? Dórinak termett kis homokozó homokozó készlettel, egy hinta a teraszon, aztán pedig egy hercegnős torta két újragyulladós varázsgyertyával :)

Nagyon jól éreztük magunkat, Dóri meg aztán pláne. Cicát kergetett, locsolt, hintázott, homokozott, focizott, táncolt, motorozott, babázott, zsetonokat számolt, pókerezett, huncutkodott mindenkivel.

Ami pedig mondjuk csak nekem jelent annyira sokat: ügyesen hazavezettem az autót Dunavarsányból Kispestre (3 éve nem vezettem, előtte is csak kb. 1 hónapot összesen) !

382. A félelem nem múlt el...

2010-05-17T16:16:00.002+02:00

Pedig már reménykedtem. Még napközben mutattam Dórinak a szobája ajtajánál, hogy odavetődik az árnyékom az előszobaszekrényre. Énekeltem, táncikáltam, hogy vicesnek tűnjön az egész. Félig-meddig az is volt, sokáig utánozott, mindenhol, ahol árnyékot látott, ányéék-ná-ná-ná és táncolt, nevetett. De ahogy eljött az este, a konyhában újra kezdett sírni, a fürdetésnél pedig olyan hangerővel sikítva sírt, hogy már csak az is fizikai fájdalmat okozott. Hirtelen eszembe jutott, és mondtam neki, hogy fogja csak meg a kezem, itt vagyok vele, vigyázok rá. Szerencsére így is tett, a sírást ugyan nem hagyta abba, de már kevésbé rettegett. Fél kézzel megmosdattam, és miután a kád mellé ültem, már nem látta a csempén az árnyékomat. Egy jó darabig még játszott is, ahogy korábban.

Nem tudom, hogyan és hányféleképpen tudnám még elmagyarázni neki, hogy az csak én vagyok...

381. Hordozásünnep

2010-05-16T00:09:00.001+02:00

380. Rettegés

2010-05-15T08:48:00.004+02:00

3 napja történt a nagy változás, Dóri elkezdett rettegni az árnyékoktól. A sajátjának eddig integetett, nevetgélt, de a fürdetésnél, ahogy felé hajoltam (mint eddig mindig), meglátta az árnyékomat a csempén, és kiborult. Sikítozva sír teljes erőbedobással, remeg, és ha csak rajta múlna, 2 másodperc alatt a nyakamba mászna vizesen is, ki a kádból, életveszélyesen.

Próbáltuk neki mindketten elmagyarázni, hogy mi is ez az árnyék, mutattunk neki figurákat, a kezemet, hogy lássa az ujjaimat, odaérintettem az árnyékomhoz, ilyenek. Csak pár perc erejéig hagyta abba a kétségbeesett zokogást, mindig újra kezdődött.

Második alkalommal már a vacsora végén elkezdett félni és sírni, amikor meghallotta a vízcsobogást. Tegnap pedig már a szobában is remegett az árnyékomtól, amit egyébként majdnem teljesen tisztán ki is tud mondani.

Egy ideiglenes megoldást találtam, én is bebújtam mellé a kádba, így sem volt egyszerű, mert csimpaszkodott a nyakamba, mint egy kismajom. De azért könnyebb lett a fürdetés.

Ha lenne valakinek ötlete, hogyan oldjuk meg ezt a problémát, írjon!

379. Óda a hordozáshoz

2010-05-13T11:02:00.002+02:00

378. 23. hóforduló, anekdoták és rengeteg kép

2010-05-04T13:02:00.022+02:00

kicsit késve írok erről, de már mit számít az a pár nap :)

- 14 kg fölé ért Dóri súlya, bár mostanában önmagához képest keveset eszik, viszont rengeteget mozog, ki érti ezt

- egyik nap megszoptatta az egyik babáját, a kezébe fektette, magához húzta és mondta neki, hogy hamm

- tegnap a babájával játszott, majd teljesen komoly ábrázattal közölte, hogy kaka. azonnal bement a szobájába, megszerezte a komód tetejéről a popsitörlőt, popsikrémet, 3 db pelenkát. szerencsére nem tudott semmit sem kinyitni, így csak eljátszotta, hogy a fekvő baba fenekét megtörli, bekeni, és rányomta a pelenkákat sorban. végül ugyanolyan komoly arccal felkiáltott, hogy szemét, és már szaladt is a babakakás pelenkával a konyhába. éppen hogy el tudtam kapni a szemetes előtt, hogy a virtuális kakás pelust még visszaszerezzem :)

- úgy döntöttem, itt az ideje egy kis gyakorlásnak, és Dórival sétára indultam. korábban már sokszor elszaladt tőlem, és sajnos hamar rájöttem, hogy a hangom, pláne az ő félelme abszolut nem tartja vissza attól, hogy kiszaladjon a világból nélkülem. úgyhogy szépen elmagyaráztam, merre megyünk, ha nem jött, megfogtam a kezét, ha le akart volna feküdni, felállítottam. az úttestnél mindig szépen megállunk, körülnézünk, csak utána lépünk le. mindig fogja az úton a kezem. ha szépen sétál, elengedem a kezét, de résen vagyok, mert szélvész kisasszony egy fél pillanat alatt képes elrohanni. elmondtam neki, mi az a lámpa, a zebra, hol megy a villamos. ma már a harmadik ilyen sétát tettük meg, és meg kell dícsérnem, mert nagyon ügyes volt, élvezte, hogy közlekedünk. elmentünk a szelektív konténerekhez, kidobtuk, amink volt, aztán irány a patika, utána a pékség, majd a játszótér. az a tervem, hogy ezeket az kisebb távokat ezentúl mindketten a saját lábunkon tesszük meg :)

persze azt is hozzá kell tennem, hogy a kendő mindig ott lapul a hátizsákomban, biztos, ami tuti :)

- a korábbi aggodalmam a mászás hiánya miatt mostanra teljesen átváltozott. odáig jutottunk, hogy Dóri mindenre felmászik, a konyhaasztal sem kivétel. a csúszda létráján is félelmet nem ismerve bohóckodik, bámészkodik, elengedi a kezével, aztán így tegnap le is esett. szerencsére csak a homokba, egyszerűen nem tudom mindig elkapni. azt sem ismeri fel, ha már elfárad, és csak megy a lépcsőre, elég volt egy pillanat, és máris gurult 2 fokot, azóta is vonalkódos a homloka.

én állandó ugrásban vagyok, de sajnos nem mindig sikerül, ő pedig nem igazán tanul az esetekből, vagy supergirlnek képzeli magát.

egyik nap én is bátor voltam, és levittem a fényképezőt, hogy megörökítsek pár hétköznapi játszóteres pillanatot.

- gyakran emlegeti az ismerősöket, már nincs kizárólagos Nándi-uralom :)

- elképesztő Halász Judit őrületben élünk, ha Dórin múlna, semmi mást nem hallgatnánk, csak néninénit. a telefonon, a számítógépen, a kocsiban. tényleg szeretem, és egész sok száma megvan nekünk, de kicsit már kezdem unni...

- szokott énekelni, néha még a szövegemet is utánozza. pár napja vettem észre, hogy ha énekelek neki, egyszerűen lefagy, annyira figyel rám. úgy látszik, újra nyitott lett erre, akkor hát legyen, dalolászzunk :)

- kicsit változtattunk a napirenden, mert már nem bírtuk tovább, hogy 11 körül szabadultam csak el este az altatásból. 7 körül kelünk, reggeli után még teszek-veszek itthon, lehetőleg 10 körül már elindulunk, legalább 1 órát igyekszem vele kint lenni. dél körül ebédelünk, aztán irány az ágy, ilyenkor kb 10 perc alatt el is alszik. aztán miután felkelt, újra lemegyünk, délután is legalább 1 órát kint vagyunk, átlagban ez napi 3 órát jelent. fél 8 körül vacsora, fürdés, és fél 9 körül kezdődik az esti altatás. ez sajnos már hetek óta legalább 1 óra hosszáig tart, gondolom a sok új dolog, a rengeteg benyomás miatt. nekem is jobb, ha van egy fix napirend, és Dórinak is hasznos, ha megy a bölcsibe, legalább ez nem lesz új.

- hordozásmánia sem múlt el, maximum 2 naponta fel kell kötnöm valamelyik pácienst Dóri hátára. egyik nap így indultunk el otthonról, motoron, két kisautóval a zsebben. a baba 2,5 órán át volt Dóri hátán, még itthon felkerült, így motorozott, csúszdázott, mászókázott, csak ebédnél tudtam róla leoperálni :)

és akkor most megint fogalmam sincs, hogy mit hagytam ki...

- eléri Dóri a kilincset és ki is tudja vele nyitni az ajtókat

- ömnagát már nem Dúdinak, hanem Dóinak hívja

377. A legújabb kedvenc: a kopaszi gát

2010-04-21T22:13:00.008+02:00

András anyukája már tavaly is javasolta nekünk ezt a helyet, de valahogy nem sikerült eljutni. A múlt hét előtti hétvégén viszont felkerekedtünk, hogy körülnézzünk.

Kicsit trükkös a bejáró a híd alatt, de megoldottuk. Azóta fizetni kell egyszeri díjat a parkolásért, de úgy gondolom, ahhoz képest, ami ott várt ránk, az a 300 Ft többszörösen is megéri.

Nem sok mindent vittünk magunkkal, és annyira nem is hiányzott Dórinak. Már a múltkori váras látogatásunk óta még mindig emlékszik a Dunára. Úgyhogy most is nagy lelkesedéssel várta, hogy meglássa a folyót.

Teljesen elbűvölt minket a hely, azóta többször is odamentünk :)

376. Pillanatok

2010-04-21T22:08:00.005+02:00

375. Miskolcon

2010-04-21T22:03:00.006+02:00

Óriási szomorúságomra augusztusban jártunk otthon utoljára...de végre sikerült eljutnunk újra.

Dóri most már nem az utazóágyban aludt, hanem Nagyikával. Viszont az ottani játszótereken is ugyanolyan hebrencs, mint itt :)

És ami azóta sem változott:

374. Húsvét a skanzenben

2010-04-21T21:24:00.005+02:00

Bepótolom az elmaradásaimat, a húsvétnál kezdem.

Mivel nem tudtuk nagy családi körben tölteni, úgy gondoltuk, elmegyünk a skanzenba, ahol igazi húsvéti programokkal várták a látogatókat. Az idő sajnos nem volt a legjobb, de legalább nem esett az eső. Vittük a babakocsit is, mert már nehezen bírom a hosszútávú hordozást. És bár azt hittem, Dóri majd szívesen fog ott rohangálni, tévedtem. Csak a kocsiban ült, amikor elengedtem, a kocsit akarta tolni, persze nem ment neki a füves, murvás buckákon, ami miatt elég hamar kiborult. Ha egy kicsit is fáradt, semmi türelme nincsen. Úgyhogy maradt az örök megoldás, a kendő. Ahogy felkerült a hátamra, rögtön megnyugodott.

Körbejártuk a programokat, de ez neki majd csak később lesz érdekes. Én mondjuk szívesen mártottam volna gyertyát, de mit szóltak volna a gyerekek :)

Találtunk gyönyörű szép húsvéti tojásokat, érdekes kerti cserépdíszeket, kóstoltunk és vettünk biomálnaszörpöt, Dórinak egy faelefántot, aminek azóta sajnos letört a farkából és az ormányából is (miért készítenek ilyen törékeny fajátékot gyerekeknek?!).

Tanultunk húsvéti dalokat, játszottunk is, megnéztük a tállyai házat (onnan származik a családom egyik része).

mintha a miskolci Deszkatemplom tornyát látnám:

Dóri megsimogatott a hátamról egy csacsit és egy szerintem óriási lovat! Ennyire nem közeledik állatokhoz, szereti őket, de csak messziről. Nagyon meglepődtem, de boldog voltam, mert én be vagyok tojva a lovaktól, de még véletlenül sem szeretném őt ezzel befolyásolni.

A skanzenjárás végülis nagyon fárasztó volt, legközelebb szerintem csak akkor megyünk, ha már Dóri is részt tud venni a gyerekprogramokon.