118. Alkotások

117. Csücsül

116. Nagylány

115. Kacagós-sikítós :)

114. Mai pillanatok

113: Hasonlítunk? :)

112. Hajnali baleset

Ma hajnali 1/2 5-kor először nyöszörgésre, utána egy fura hangra, majd kétségbeesett sírásra ébredtem. Rohantam a kiságyhoz, és majd' szívbajt kaptam, az ágy leszakadt...

Gyorsan, de óvatosan kikaptam Dorkát, szerencsére semmi baja nem lett, sőt, elég hamar inkább csak a tejcsi miatt reklamált :)
Később megnéztem az ágyat közelebbről, és rájöttem a megoldásra: lejjebb tettem az ágylapot, ott már nem csak tipli tartja.

111. Lionqueen

110. Reklámlány

Ma kellett mennünk a doktornénihez a pneumo-oltás második feléért. Jó sokan voltak, mikor odaértem, de elbeszélgettem az időt a védőnővel és az egyik házbéli anyukával, akinek tovább tudom adni a kinőtt pelenkáinkat.
Odabent a szokásos mázsálás, 8750 gramm, de a hosszát sajnos elfelejtettem külön kérni, nem tudom, azt miért nem mérik automatikusan :(
A szuri megint nem fájt, inkább csak a macera, meg a lefogás a gond. Szólt a doktornéni, hogy kúpot adjak be neki (talán csak egyszer tettem), de mondtam, hogy eddig més sosem lázasodott be oltás miatt (kopp-kopp). Ennek is megörült, végre egy gyerek, akit nem visel meg az oltás :)
Volt ott egy tanonc, akinek a doktornéni büszkén mondta Dorkáról, hogy cégünk reklámja :) Szép, egészséges, okos, jó súlyban van. Ezekbe a combokba nem nehéz beadni az injekciót :)
Megint jól esett a dicséret, pedig hozzászokhattam volna már, hogy mindig mindenki elájul a combiktól :) Mert husi, az van!
Kifelé menet felismertem egy hordozós anyukát a mamami-ról, összeismerkedtünk. Megbeszéltük hirtelen a közös témákat, de Dorka kezdett diszkomfortkodni, úgyhogy inkább elindultam.
Séta közben összefutottam a két ismerős, babakocsis anyukával+a volt kollegámékkal a szomszéd házból. Mindenki megcsodálta a kabátunkat és a tök nyugis babucit, egy rossz szavam sem lehet erre a napra :)

109. Szavak nélkül

108. Zenebona

107. Téli hordozás

106. Újdonság

A nap (09.01.02) legkedvesebb része az volt, amikor Pöttömke reggel próbálta megigazítani a hajamat. Amióta levágták, képes vagyok úgy elaludni, hogy Pumukli hozzám képest kispályás Szóval megint hoztam a borzas formát, Dorka pedig nagyon kedvesen, óvatosan megfogta a tincseket, megvizsgálta, és igyekezte valahogy lesimítani. Nem ám csak úgy belekapva megrángatta, hanem szépen megsimogatta, és ilyet még sosem csinált :)

105. Kinőtte :(

Tegnap (09.01.01) igyekeztem semmi megterhelőt csinálni, nehogy aztán úgy maradjak majd egész évben :)
Ma (09.01.02) viszont már el kellett kezdeni a pakolászást. Mikulás óta nem voltunk itthon, a sok táskát mind ki kellett üríteni, a kajákat eltenni, ilyesmik. Apának találtunk egy zsáknyi régi ruhát, ami még hordható, azt is hazahoztuk. Már korábban rájöttünk, hogy megint ésszerűsíteni kell a ruháink elrendezését, mert sehogy sem férünk.A legegyszerűbbel kezdtem. A babaruhákat válogattam ki a lehető leggyorsabban, mert ha lassan teszem, tutira sírás a vége. Így is megkönnyeztem a ruhácskákat, amikről egy csomó emlék jutott eszembe. És mivel tudom, hogy már sosem fogja tudni felvenni, nagyon elszomorodtam. Nem tudom, más hogy van ezzel, nekem ez mindig nagyon nehéz...

104. Technikai szünet

Sajnos otthon gondok vannak a géppel, és azt sem tudom, mikor tudják megnézni. Így egy darabig nem tudok írni, de majd bepótolom.