53. Légzés

Na, most délután hirtelen háromszor is megszólalt a légzésfigyelőnk. Eddig összesen egyetlen egyszer. Akkor is ugrottam, mintha puskából lőttek volna ki. De láttam, hogy vesz levegőt, minden o.k. Remélem, hogy csak az elem merül, és az a baj. Mert ugye ezt is jeleznie kell a gépnek valahogy.

De nagyon megijedtem. Nem szeretem az ilyet...
Azóta felkelt a kisnyuszi, mosolygott rám teli vigyorral kukucskálva kifelé :)

52. Rekord+háti hordozás

Gondolom azért, mert a tegnapi napunk furcsán alakult, ma reggelire Dorka benyomott 310 ml anyatejet. Alig győztem a tempót :)
Aztán 4 órával később már megint követelőzött, bár akkor "csak" 210 ml gurult le. Szóval csak ma délelőtt több, mint fél litert kajált a kis éhenkórász :)
Apropó éhenkórász, már enyhén szólva nem bírom cipelni a popsiját elöl másfél órán keresztül. Eljött az ideje, hogy belevessük magunkat a háti hordozás rejtelmeibe. Rengeteg videó és képsorozat van fent a neten, ami igen sok segítséget nyújt. El is kezdtem, és bár megint volt némi türelmetlenkedés, azért úgy harmadszorra csak sikerült egész jól megcsinálnom.
De várom a profik tanácsait, mi az, ami esetleg nem jó, min kellene változtatni.

51. Kíváncsi Fáncsi

Gondolkoztam, vajon mi is legyen a jubileumi, 50.+1. bejegyzés témája. Aztán úgy döntöttem, egy aranyos kis filmet teszek ide, amit ma délelőtt sikerült felvennem.

50. Fogás

Dorka már lassan 5 hónapos, de még mindig nem nyúl a játékszőnyegről lógó zsiráf vagy labda után. A pelenka, a törölköző, a pólóm, tehát bármi, ami textil, az már régóta jóbarát, húzza magához, gyűri a szájába. A fejvédő a kiságyban, a játszőszőnyeg óriási szirmai is már veszélyben vannak.
De más dolgok nem érdeklik. Többször próbáltam már rágókát adni neki, mert biztosan érzi a fogát, de nem tudta megfogni. Vagy ha rá is markolt, nem volt tudatos, előbb-utóbb kiesett a kezéből.
Tegnap újra próbálkoztam, odatettem neki a csillagos csörgőjét, hogy lássa. Vártam. És mi történt? Odanyúlt, és tömte a szájába. Persze még mindig nem igazán megy, van, hogy rászorul a csuklójára, van, hogy elejti. De már többször elvette. És már ennek is örülök! :)

49. Szoptatás és a plusz kilók

Mindig is inkább a gömbölyűbb lányok közé tartoztam. Kicsit féltem, mi lesz a pocakosság alatt, vajon mennyire fogok majd elhízni. És bár nem voltam valami fitt, alig tudtam mozogni az ájulások miatt, mégis megálltam plusz 12 kilónál, ami teljesen ideális gyarapodásnak számít. A szülés után csak 2 kg maradt rajtam, a többi 10 kg volt a baba a tartozékaival.
Amikor elkezdtem a szoptatást, állandóan farkaséhes voltam, és a doktornéni azt mondta, hogy naponta 5x kell ennem, és persze jó sok folyadékot inni, lehetőleg minél több levest. Eleinte így is tettem, és ezek ellenére egyáltalán nem híztam, mert a tejtermelés igen komoly fizikai megterhelést jelent a szervezet számára. Csakhogy úgyanúgy, mint a fogyókúránál, egy idő után az emberi test hozzászokik ehhez az igénybevételhez, és már elegendő lenne a kevesebb plusz táplálék is.
Sajnos a 4,5 hónap alatt már többször meg kellett küzdenem a tejért. Azt is észrevettem, ha csak egy kicsit is nem figyelek oda, kevesebbet iszom, eszem, pihenek, máris megcsappan a mennyiség. De nem hagy nyugodni a dolog, hogy a szoptatás alatt már 4 kg-t felszedtem :(

Utánanéztem hát, hogy mik a lehetőségek. Ami egyértelmű volt már korábban is, hogy csak nagyon lassan, fokozatosan szabad nekilátni a mozgásnak és a diétának/étrendváltoztatásnak. Most már azt is tudom, miért.
- Egyik oka, hogy csökkenhet a tej.
- A másik pedig, hogy a testünk a mérgező anyagokat a zsírszövetben tárolja. Ha ez elkezd lebomlani, a zsírban lévő káros vegyületek felszabadulnak, és egy részük megjelenik a zsírdús anyatejben. Minél gyorsabban fogyunk, annál több méreganyag jut az anyatejbe.

És mi a megoldás? A mozgásban gazdag életmód és a lassan kialakított diéta.

Persze egyik kérdésből következik a másik: mit sportoljak, hogyan tegyem?
Erre vonatkozóan is találtam tanácsokat:
- Szerezzünk be olyan melltartót, ami jól megtámasztja a mellet, de nem szorítja el sehol. Így elkerülhető a tejcsatorna-elzáródás, ami külső nyomástól, sérüléstől is létrejöhet.
- Fokozatosan kezdjük el a sportot, néhány baba ugyanis nem szereti az olyan tejet, amiben több a tejsav a szokásosnál. Intenzív sport hatására pedig előfordulhat, hogy megváltozik a tej íze emiatt.
- A kiizzadt, kilihegett folyadékot pótolni kell.

Mindezeket végiggondolva eldöntöttem, hogy teszek az ellen, hogy tovább hízzak. Nem a bomba alak a cél, csak az, hogy lehetőleg ne hízzak tovább.
Megpróbálok odafigyelni az étkezésre, kevesebb fehérlisztes dolgot enni, pláne estére. És elővettem egyenlőre Cindy Crawford szülés utáni tornáját, aztán ha már az kevésnek bizonyul, akkor jön a pilates.
Lehetőleg, mire Dorka kúszni-mászni-járni kezd, már újra fitt leszek :)

48. Kedvenc Anyásak :)

47. Egy kis romantika...

...majdnem pontosan egy évvel ezelőttről. Amikor ezek a képek készültek, már hárman voltunk :)

46. Hétvégi összefoglaló

Sajnos szombaton délelőtt el kellett válnunk Apától. Esküvőre lettünk volna hivatalosak, ráadásul elég messze tőlünk, de nem tudtuk megoldani, hogy mindannyian elmenjünk. Akkor meg inkább a lányok itthon maradtak.

Szombaton takarítottam, majd sétáltunk egy jó nagyot délután. Este pedig sajnos később, mint gondoltuk, megérkezett Máté barátom is. Lemaradt a fürdetésről, pedig igazi élmény :)
Azért kicsit újra barátkoztak, mielőtt Dorka lefeküdt szunyálni.

Ma pedig főzöcskéztünk, és miután Apa hazaért, elindultunk. Eredetileg a Városligetbe, aztán szóba került a Népliget, a Feneketlen-tó, a Dunapart, aztán végül a Normafán lukadtunk ki :)

Kár, hogy ilyen korán sötétedik. Elhatároztuk, hogy Apa szabadsága alatt megint eljövünk ide kicsit hamarabb, és fotózunk jó sokat, annyira szép a táj így ősszel.
Jajj, és el ne felejtsem azt az isteni rétest! Ma már az is zárva volt :(

45. Zugalvó - tündér kisegér

Amikor Apa ma reggel meglátta a kicsi lányát, ezt mondta rá: zugalvó :)
És milyen igaza volt. Mostanában gyakran bújik újra a sarokba Dorka, sőt, a kendőben is úgy alszik el, hogy az arcát szemből nyomja rám, nem fordítja el a kicsi fejét oldalra.

Most még sikerült lefotóznom az egyik új, (nekem) kedvenc ruhájában, mielőtt megáldotta volna :)



Szegénykém rengeteg nyálat ereget, és a kezét is gyűri a szájába, tuti, hogy érzi a fogát a kis sajtkukac.

44. A csoda

A visszaemlékezésekben a múltkor már eljutottam a szülésig. Most pedig itt a részletesebb beszámolóm képekkel tarkítva.

Máj.25-én, vasárnap, reggel 6-kor arra ébredtem, hogy egy megfordulás után furcsán híg, folyékony dolog indult meg belőlem. Kiszaladtam a wc-re, és akkor láttam, hogy a nyákdugó odalett, sőt, némi folyadék is folydogált, ami egyértelműen magzatvíz volt. Mentem is szólni Apának, hogy mi történt. Kérdezte tőlem, hogy akkor most mi lesz. Mondtam neki, nem tudom pontosan, de a kórházba mindenképp menjünk be, mert szivárog a magzatvíz. Elmentünk mindketten zuhanyozni, készülődtünk, közben folyamatosan "csepegtem".

Nem tudni, miért, de teljesen elkerülte a figyelmemet, hogy ez a magzatvíz akár majd ömölhet is, és se óriásbetétet, se törölközőt nem tettem be a kocsiba, így aztán egy-két fekvőrendőr után szépen elárasztottam az ülést :)
Tocsogva másztam be 8-kor a SOTE II-re, elég ciki volt, de ott ezen senki nem botránkozott meg. Addigra már a szülésznőm is beért, fogadott, megmutatott a dokinak, aki megállapította, hogy bizony, szülni fogunk. Mivel szinte senki nem volt rajtunk kívül, rögtön mehettünk a szülőszobára.

Kipakolásztunk, átöltöztem, felhívogattam a rokonokat, Kitrókát :) Sétálgattunk a folyosón, Apa fogta a kezem.

Igazából 10 óráig teljesen jól elvoltam, inkább csak erősebb menstruációs fájdalomszerű fájások voltak. Utána azonban bedurvultak, én innentől kezdve jóformán nem nyitottam ki a szemem. Sőt, néha fura elalvásszerű állapotba kerültem 2 fájás között, mintha a szervezetem egyből standby-ba kapcsolt volna, hogy erőt gyűjtsek. A fájások erőssége és hossza abszolút nem volt tankönyvszerű, néha gyakrabban jöttek, de rövidebbek voltak, néha ritkábban, de pokoli erősek.
A szülésznő kb. óránként jött be ellenőrizni, de nagyon nem tetszett, amikor fájás közben vizsgálta a méhszájamat. Mindig elmondta, hogyan látja a helyzetet, szerinte hogy haladunk, és mindig megdícsért.
Kb 11:30-ra ért be a dokim, addigra már kellőképpen szenvedtem. Mikor megkérdezte, hogy vagyok, kedvesen odamorogtam, hogy "már elég rosszul". Apa mindig kérdezgette, hogyan segíthetne, de igazából én magam sem tudtam. Aztán a masszázs vált be bizonyos szinten, hátul, a medencémnél. Nagyon ajánlgatták a zuhanyzót, de nekem nem volt kedvem, mert így is nagyon közel voltam az ájuláshoz, ilyen típus vagyok. Féltem, hogy a zuhanyzóban összeesek. De végülis rávettek, és mint utólag kiderült, ez újra beindította, meggyorsította a további a tágulást.
A szülésznő ígért egy olyan méhnyaklazító injekciót, ami fájdalomcsillapítót is tartalmaz. Már nagyon vártam, hogy végre megkaphassam, beleéltem magam, hát, nem kellett volna...Miután megkaptam, na akkor jöttek csak a rettenetes fájások, én bevallom, legbelül kezdtem feladni, és csak arra vágytam, hogy vhogy kiszedjék belőlem a gyereket. Valószínűleg ezen a ponton tudtam annyira ellazulni a fáradtságtól és a kimerültségtől, hogy Dóri a kitolási szakaszba juttasson. Itt már egész jól éreztem magam lelkileg, mert tudtam, nincs sok hátra.
Aztán a szülésznő instrukcióinak megfelelően próbáltam nyomni, Apa egyfolytában bíztatott, és kb. a 6. fájásra szinte egyszerre pottyant ki a csodálatos kislányunk. Tehát nem volt olyan rész, hogy a feje kint van, és akkor majd utána jön a teste, hanem egy nyomásra bújt ki az egész baba. Hihetetlenül megkönnyebbültem, és bár elég érzékeny típus vagyok, azt hittem, zokogni fogok majd, amikor először meglátom DuDorkát. De ahogy rámtették, egyből csak simogattam, és próbáltam megnyugtatni, hogy ne féljen, nincs semmi baj.
Megmérték, megvizsgálták a kicsi lányt, aki végülis 14:32-kor 3330 g-mal 53 cm-rel született.

Aztán jöttek az utómunkálatok, amit nagyon-nagyon nehezen viseltem, türelmetlen voltam, és fájt is :(
Addig Apánál volt a pici lány, aki szintén nem sírt, fülig érő vigyorral próbálta felfedezni a kislánya minden kicsi vonását. De aztán minden rendbe jött, és hármasban élveztük a soha vissza nem térő pillanatokat.

Rendkívül gyorsan letelt az időnk, én saját lábamon mentem fel a szobámba, ahová sajnos már nem jöhetett velünk Apa :(

43. Kukucska

Egyre gyakrabban látom, hogy Dorka kinyomja magát, és leskelődik kifelé az ágyából. Tegnap éjszaka is ezt csinálta, és ahogy észrevett engem, magyarázni is kezdett a gagyogómanó :)
Ez a felvétel persze nappal készült, de a téma ugyanaz:

42. Brék és szeretgetés

A mai második etetés előtt a hátára fektettem a kisasszonyt, hogy addig is nézelődjön, amíg én elkészülök. Mire visszamentem hozzá (2 perc), már így feküdt a brékbajnok :)
Először megszeppent, de aztán tovább vigyorgott, nyújtózkodott, simán átéri az ágyát keresztben, ami 67,5 cm széles. Úgyhogy gyanús, hogy a múltkori mérés az oltásnál nem stimmelt, akkor azt mondták, 62,5. Vagy én értettem rosszul? Na mindegy...

Etetés után jött a szokásos büficsalogatás, és most vmiért Dorka ott akart még maradni rajtam, odabújt hozzám, rámfeküdt, és ott cuppogott jó néhány percig. Én pedig élveztem minden pillanatát :)

41. Félig teli pohár

Ha már így fejnem kell, hogy legyen elég tejünk, megpróbálom a jó oldalát nézni:

• elvileg tényleg több lesz a tejem
• van 3*32 percem, amíg simán tudok olvasni+mivel a gépi fejővel csinálom, tényleg csak az időt kell figyelnem
• remekül elaltatja az eömmmóóóóóeömmm monoton hang a kicsi lányt :)

40. A várandósságomról írt szösszenetek

Ezeket az infókat sikerült összeszednem a fórumra írt hozzászólásaimból, érdekes, legalábbis nekem :)

2007.10.03. 5+1:
2 pozitív terhességi teszt után egy orvosi vizsgálat, ahol megerősítették, igen, babát várok!
2007.10.06 5+4:
Semmi különösebb tünet a tompa görcsölgetés és a borzasztóan erős mellfeszülésen kívül. Amit már biztosan nem kellett volna: egy infraszaunázás, egy whiskey-s-ugrálós rockkoncert.
2007.10.12 6+3:
első UH vizsgálat
2007.10.15-től 6+6:
Hörghurut gyógyszer nélkül, egyre gyakrabb ájulásos tünetek. Derült égből villámcsapásként egyszerüen úgy érzem, éhenhalok, de egy kiflit is alig bírok megenni 15 perc alatt. Tulajdonképpen éhezem, mert az émelygés miatt nem birok enni.
2007.10.27 8+4:
Reggel próbálnám felvenni a ruhákat, hát nagy nehezen találtam egy alkalmi nadrágot, amibe belefért a pocakom, a céges blúz meg jóformán szét akar pattanni rajtam mellben. Most vagyok 8+4, de emiatt a megváltozott emésztés miatt tök nagy a hasam. "Szerencsére" eddig sem voltam nádszál karcsú, tehát még tűnhet úgy, hogy "csak" híztam, de avatott női szem már észreveheti, hogy itt bizony másról van szó :)
2007.11. 6. 10+0:
Nekem egyébként már a 10. hétre megvolt a kismama nadrág+melltartó, mert nem fértem bele a korábbiba. 75B-ről egyszer csak 75D-re növekedtem, és mostanra már ez is kicsinek bizonyul.



2007.11.15. 11+2:
Délután óta fáj a bal oldalam. Néha olyan érzés, mintha a petefészkem görcsölne, néha mintha a vesém, néha meg mintha becsípődött volna a derekam. Este pihentem, próbáltam lazítani, reggelre el is múlt, de most délelőtt újra elkezdődött. Ez normális, vagy valami komoly gond van?


2007.12.24 16+6



2008.01.09 19+1:
Kiderült, hogy kislány.
Bezzeg a szája be nem állt, tartotta az egyik kezével a méhemet, nehogy ráomoljon, átölelte magát, játszott az ujjaival, pakolgatta a lábait, nem állt meg egy pillanatra sem. Jobban teszem, ha most pihenek, mert ha így folytatja, itt kő kövön nem marad.
Eddig is éreztem néha, hogy megkeményedik a hasam, de pikk-pakk el is múlt, ma viszont elég kitartó ez a görcsszerű dolog, gondolom, a méhem az. Mi ilyenkor a teendő? Mi okozza ezt?
2008.01.15 20+0:
Reggel óta nagyon fáj hátul a jobb oldalam. Mindegy, hogy ülök, állok, fekszem, sehogy sem tudok úgy helyezkedni, hogy ne érezzem. Talán a vesém van ott, de még egy vese sem fájhat egyfolytában. Ez vmi ilyenkor normális dolog? Ma vagyok pont félidős.
2008.01.21 20+6:
Nem merek menni egyedül sehová, mert többször is hirtelen rám jött az ájulás. A dokival már beszéltük, vérnyomás- vagy vércukoresés, de a zsebbe dugott szőlőcukron és a gyors pihenésen kívül mást nem tudott javasolni. Ma viszont már annyira szép volt kint az idő, hogy nem bírtam tovább, ki kellett szabadulnom a panelból. Hát 10 perc után úgy begörcsöltem, hogy alig bírtam hazavonszolni magam. Szedem a napi 3 MagneB6-ot, de ez most nagyon durva volt.
Viszont 2. napja nem vagyok vmi fitti, bújkál bennem vmi, nátha, hidegrázás, iszonyúan ver a szívem, és újra hányingerem van.

2008.01.25 21+3


2008.02.08 23+3



2008.02.12 23+6:
cukorterhelés
2008.02.22 25+3:
Pár napja a legkisebb nehézség is ki tud borítani, , egyszerűen könnyek szöknek a szemembe, és úgy érzem, összedől a világ. Vannak néha ilyen hullámaim, de nem nagyon szeretem.
2008.02.27 26+1:
4d Rá sem ismertem, annyira nyugi volt, pedig napok óta meg sem áll, szétrúgja anya oldalát.
2008.03.11 28+0:
A doki szerint gyanús, hogy nem pihenek eleget, úgyhogy most aztán végképp semmit nem merek tenni.
Görcsölgetek, a gyerek szétrúgja anya oldalát, alját, tetejét, sőt, reggel óta folyik rólam a víz. Alighogy magamhoz térek vmi miatt, babuci egyből közli velem, hogy ő bizony most már teljesen ébren van. Tehát én hiába szeretnék még visszaaludni, ő bulizik.



2008.03.18 29+0:
Tegnap videóztam kicsit, simán lehet látni, ahogy egy pukli elindul jobb oldalon fentről egészen lefelé :)
Az én kislányom ezek szerint egy energiabomba, képes egészen a mellem alatt dudorodni, teljesen keresztben nyújtózkodni kézzel+lábbal is, és néha pedig pörög körbe-körbe, mint az ördögűzőben, ja, a kedvencem a belülről-alulról bordarúgás. Tényleg úgy érzem magam néha, mint Ripley, ahogy egy élősködő űrlény feszíti a hasamat nem túl jó szándékkal :)
Én csak sejtem, hogyha gyanúsan szabályosan ráng, akkor csuklik. Mert egyébként meg felfedezőkörútra szokott menni, abszolut káosz-szerűen mozog.
2008.03.25 30+0:
Csütörtök délután megvettük Miskolcon A babakocsit. Benne van a hordozó, a mózes, és a sportrész is, napellenző, esővédő, alul pakolórész, külön táska, állítható bolygó kerék.
Az én babucim is rengeteget mozog, és már nem ijed meg Apa kezétől sem.
Jajj, vasárnap este álmunkban mindketten tartottuk a kezünkben a kicsikét! Vittem haza, be volt bugyolálva, mint vmi eszkimó :) Sosem álmodtam még ilyen gyönyörűt :)))
Én is +7kg-nál tartok most.



2008.03.31 30+6:
Rólam rendszeresen folyik a víz, én is megijedtem, de nálam úgy látszik, ez "normális". Ja, és mostanában nem vagyok éhes, csak este. Ezzel sem tudok sok mindent tenni.
Még a legelején ettem Nutellás kenyeret reggelire, ez aztán a vitaminbomba :) De később már én sem kívántam az édeset. A túrórudi az mondjuk fix pont, ja, a csokis shake volt még egy időre a sztár (hideg volt, és bent maradt), most teljesen új ez a fagyi-mánia.
2008.04.02 31+1:
Tegnap este óta iszonyúan fáj a gyomrom, szerintem a baba annyira fent van, hogy beszorult, mint vmi satuba. Felváltva fáj és van iszonyú erős hányingerem. Mit lehet ilyenkor csinálni (azon kívül, hogy megbeszélem a gyerekkel)?


2008.04.10 32+2

2008.04.14 32+6:
Csütörtökön járt nálam a védőnő, kiválogatta a kapott ruhák közül, amiket elő kell készítenem, a többi még ráér, mert elég nagyok. Kérdeztem a zsibbadásról (nekem ez szokott lenni), testhelyzetet kell váltanom, és ha így sem múlik, irány a doki. Kopp-kopp, azóta semmi gond ezzel.
Szombat este elmentünk sétálni a Tabánba, sünit lestünk, de nem volt, csak denevér. Viszont olyan izomlázam lett a vádlimban, hogy még ma is érzem. Szerintem a pingvinjárás miatt máshogy használom a nem létező izmaimat :)
Vasárnap pedig elmentünk kerti partyra, meglepően jól éreztem magam fizikailag is, és bár bekentem az arcom, leégett az orrom+az állam+a kézfejem. De annyira jól esett a levegő :)



2008.04.21 33+6:
Vasárnap végre elmentünk az állatkertbe :)
Olyan gyönyörű idő volt, bár sajnos tömeg is, de Apa nem ér rá hétközben. Nagyon büszke vagyok, mert egész jól bírtam, és annyira jól esett!
Viszont 2 kg-val lettem nehezebb 2 napon belül, pedig tegnap spec alig ettem. A lábujjaimon érzem a vizesedést, de inkább csak a jobb oldalamon. Ez mitől lehet? Mindenesetre almázok egy kicsit, meg felteszem a lábam.
Holnap megyünk végre UH-ra, annyira várom! Febr.26 óta nem láttuk a hercegnőt :)
Mostanában csúnya dolgokat álmodok, és a baba rendszerint rosszul végzi. Nem túl kellemes. De ahogy felriadok, babuci egyből fészkelődik egyet-kettőt odabent, és mosolyt csal az arcomra :)
Én is próbáltam itthon gépezés közben feltenni a lábam, de akkor meg a hátam törik ki, ill összenyomódik a hasam, amibe már így is nehézkesen férünk el ketten. Szóval ezzel nem vagy egyedül...
2008.04.22 34+0:
Voltunk UH-n. Kiscsillag végig aludt, az egyik keze az arca előtt, lábai törökülésben, tündéri volt. Amikor megláttam az állát (kicsit előrenyúlik), könny szökött a szemembe, az enyémre hasonlít :)
Annyira jó volt 2 hónap után újra látni. És persze megnyugtató, hogy látszólag minden rendben van.



2008.05.08 36+2:
Az utóbbi időben felgyorsultak a beszerzések, lassan szinte mindenünk megvan. Mivel a dokim átment másik kórházba (SOTE II), kedden elmentem a szüléselőkészítőjükre, megkérdeztem, amit csak lehetett, jövő csütörtökön benézhetünk a szülőszobára is. Pénteken megyünk a dokihoz, UH, első CTG, szülés-megbeszélés. Már nagyon izgulok. Eddig sokat aggódtam, féltem, most már inkább izgatott vagyok, és várom babucit. Körülvesznek a cuccai, olyan, mintha csak elment volna egy időre, de hamarosan visszatér. Azt viszont sajnálni fogom, hogy már nem leszünk ennyire együtt, olyan jó érzés kengurunak lenni.
Én nem érzek semmi különöset, mármint a korábbi érkezésre vonatkozóan (jún.3.), de nekem még csak első baba, így viszonyítási alapom sincs.
Tegnap voltunk dokinál, méhszáj rendben, baba beékelődve, a feje 95 mm, a doki el volt hűlve, én inkább megijedtem, hiszen mégiscsak nekem kellene majd kinyomnom. A méhem már 2 ujjnyira van csak a bordáimtól, azt mondta, ilyenkor még 3 szokott lenni. Nekem sem túl nagy a pocakom, de a méhem meg a baba látszólag igen, szóval emiatt (pocakméret) senki ne aggódjon. Máj.30-án kellene mennem legközelebb, ami azért érdekes, mert jún.3-ra vagyok kiírva. A doki ezek szerint optimista :)
Megvolt az első ctg is, baba rendesen mozog, szíve kalapál, aktív a kicsike. Apa elnevezte DuDorkának, ami azért is jó, mert elvileg Dóri lesz :)
Jövő csütörtökön benézhetünk a szülőszobára (új kórház), doki ajánlott szülésznőt, kedden megpróbálom felhívni, állítólag tündéri és homeóban jártas. Meglátjuk.
Ma egész nap mostam, vasaltam, pakoltam, leszakadnak a végtagjaim.
Nektek nem akar kijönni a baba a jobb bordáitoknál?
Én a ctg-n semmi újat nem tudtam meg, eddig is szétugrálta magát pindurpandúr, most már papírunk is van róla.



2008.05.11 36+5:
Azt kihagytam, hogy a vizeletemben találtak fehérjét, de mivel csak egy keresztes, és a vérnyomásom rendben, ezért aztán állítólag nem kell aggódnom. Max toxémia lenne belőle, akkor meg hamarabb szülünk, de úgy döntöttem, nem lesz az. Kaptam beutalót laborra, jövő héten megyek.
2008.05.14 37+1:
Tiszta kóma vagyok ma, görcsölgetek, alig bírok magammal...A babaruhák, pelenkák kimosva, kivasalva, az én kórházi cuccom is tiszta, hiányzik még pléd, meg a dm-es ill. gyógyszertári cuccok. De egész egyszerűen nem volt hozzá ma sem lelkierőm. Ma jönnek a barátok szobákat átrendezni, ami persze pakolással+takarítással járna, de inkább nem pakolom ki én a könyvespolcot. A matracom 19-én érkezik, a légzésfigyelő HyBarbietól remélhetőleg minél hamarabb, még ki kell mosnom az ágyneműt, a mózes belsejét, tényleg, azt be lehet tenni mosógépbe? Apa azt mondta, hogy jövő hét végén érkezik be még pénz, addig egyben kéne maradnunk. Múlt pénteken még teljesen zárt voltam, szóval bármi lehetséges. Húúú, nagyon rossz a kedvem.
2008.05.15 37+2:
Ma reggel mentünk találkozni a szülésznővel, megnézhettünk mindent, elmagyarázott mindent. Kérdezhettünk, válaszolt. Viszont jövő hétvégén konferenciára kell mennie, erre az esetre megadta egy kolléganőjének az elérhetőségét.
Képzeljétek, amíg csücsültünk az egyik szülőszobában, átszűrődtek a folyosón egy szülés hangjai. Én csak egy halk nyögésszerűt hallottam, aztán kb 2 perc múlva meghallottam egy kisbaba első hangjait, amikor felsírt. Teljesen meghatódtam, nekem ez volt az első ilyen tapasztalatom, hogy egy ember első hangjait hallhattam. Csodálatos érzés volt.



2008.05.20 38+0:
Tegnap voltam CTG-n, rámhozták a frászt, mert a baba egy 20-assal feljebb pörgött, mint kellene neki. Elküldtek áramlásvizsgálatra, ott állítólag minden rendben. Megmutattam a szülésznőnek is a leleteket, a CTG-s Anna is azt mondta, hogy akkor lehet, hogy ez most ilyen, és semmi baja nincs a babának. Aztán elmentem szülés utáni betétet venni, az emberektől egyszerűen kiakadtam, szerintetek átadták a helyet?! Akkor sem veszik észre magukat, ha rájuk szülök.
Ma viszont olyan görcsös vagyok, hogy kihagyom az előkészítőt, pedig érdekelt volna. Nem merem bevállalni az utat, a 20 m-re lévő kis boltig is alig jutottam el. Inkább fekszem.
2008.05.21 38+1:
Én sajna már tegnap sem voltam túl jól. Az éjszakám borzalmas volt, görcsöltem, a gyerek se aludt, melegem volt, ráadásul a vihar miatt hajnalban be kellett zárnom az ablakot. Folyt rólam a víz, meg belőlem a tej, csupa folt megint az alvóspólóm. 2x is elzsibbadt a bal kezemen 3 ujjam, gőzöm sincs, hogy. Ja, és a bal könyökömnek pár napja búcsút mondhattam, már egy tányért sem bírok vele felemelni.
Reggel voltunk a védőnőnél, szerinte még nincs teljesen lent a baba, úgyhogy van még némi időnk. Ki fog jönni hozzám vmikor a szülés előtt, szerinte. Hányingerem is gyakran van, nem túl jó...

És 4 nap múlva már a kezemben tarthattam a kicsikémet :)