Újra eltelt egy hónap. Hihetetlen. Hol is tartunk?
Dorka 7,44 kg, a hosszát nem tudom, de már 74-es ruhákat hord.
A szeme egész sötét, szerintem már inkább barna, mint zöld. De még mindig nem tisztult ki teljesen.
Nagyon ügyesen fog, a csörgőre bármikor rákulcsolja a kis ujjait, pakolássza egyik kezéből a másikba. Felismeri a cumisüveget, a kanalat, fókuszál, megfogja, és tolja bele az arcába. A szájába szeretné valószínűleg, de a célzás még nem tökéletes. Ezért aztán megy az arcára, az orrába, az állára :)
Forogni még mindig nem sikerült, legfeljebb eldől hanyatt fekve a lábai segítségével. Néha segítek neki, gyakoroljuk a forgást, ahogy Rusy javasolta. Viszonylag kemény talajon, Dorka alatt a pléd, és szépen görgetem vele, ahogy a rétest szokták összetekerni. Ez tetszik neki, de magától még nem érzett rá az ízére.
A hangja döbbenetesen erős, sikongat, kiabál, óbégat, kacarászik, magyaráz, ahogy éppen a kedve tartja.
Ha sírdogál is, amikor felébred, egy idő után kukucskál, és amint meglát minket, fülig ér a szája. Persze az orra és a szemöldöke piros, mert annyiszor beledörgölte, vagy beleejtette a lepedőbe.
A kendőben már hátra kellene kerülnie, de altatáshoz, tömegben inkább még előre kötöm. Azért hátul is élvezi a kilátást és a közelséget.
A foga biztosan megindult már, rengeteg nyálat ereget, rágja a kis ujjacskáit, a cumit, textileket, engem. De még nem látszik semmi, az ujjaimmal nézegettem az ínyét, de nem is éreztem semmi különöset.
Ma már harmadszorra kapott almát kiegészítésként, és annyira belejött, hogy ha nem ér elég gyorsan a kanál a szájába, beszippantja róla az édes, reszelt bioalmát. A szakállka sem lett már olyan, éppen csak egy kicsit. Nagyon ügyes :)
Visszatekintés hónapokban:
Dorka 7,44 kg, a hosszát nem tudom, de már 74-es ruhákat hord.
A szeme egész sötét, szerintem már inkább barna, mint zöld. De még mindig nem tisztult ki teljesen.
Nagyon ügyesen fog, a csörgőre bármikor rákulcsolja a kis ujjait, pakolássza egyik kezéből a másikba. Felismeri a cumisüveget, a kanalat, fókuszál, megfogja, és tolja bele az arcába. A szájába szeretné valószínűleg, de a célzás még nem tökéletes. Ezért aztán megy az arcára, az orrába, az állára :)
Forogni még mindig nem sikerült, legfeljebb eldől hanyatt fekve a lábai segítségével. Néha segítek neki, gyakoroljuk a forgást, ahogy Rusy javasolta. Viszonylag kemény talajon, Dorka alatt a pléd, és szépen görgetem vele, ahogy a rétest szokták összetekerni. Ez tetszik neki, de magától még nem érzett rá az ízére.
A hangja döbbenetesen erős, sikongat, kiabál, óbégat, kacarászik, magyaráz, ahogy éppen a kedve tartja.
Ha sírdogál is, amikor felébred, egy idő után kukucskál, és amint meglát minket, fülig ér a szája. Persze az orra és a szemöldöke piros, mert annyiszor beledörgölte, vagy beleejtette a lepedőbe.
A kendőben már hátra kellene kerülnie, de altatáshoz, tömegben inkább még előre kötöm. Azért hátul is élvezi a kilátást és a közelséget.
A foga biztosan megindult már, rengeteg nyálat ereget, rágja a kis ujjacskáit, a cumit, textileket, engem. De még nem látszik semmi, az ujjaimmal nézegettem az ínyét, de nem is éreztem semmi különöset.
Ma már harmadszorra kapott almát kiegészítésként, és annyira belejött, hogy ha nem ér elég gyorsan a kanál a szájába, beszippantja róla az édes, reszelt bioalmát. A szakállka sem lett már olyan, éppen csak egy kicsit. Nagyon ügyes :)
Visszatekintés hónapokban:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése