szn

Lilypie Kids Birthday tickers

2008. november 29., szombat

93. Alkotás

Sosem férek a bőrömbe, valamit mindig kell alkotnom. Most épp ezt sikerült:

92. Pár újabb kedvenc





91. Téli batyu

Szerencsére már majdnem teljesen meggyógyultam, az idő is kitisztult, ezért újra kiszabadultunk. Nagyon szépen sütött a nap, de az idő azért hűvös volt, a szél is fújt.
Dorkán volt:
- 1 rövidujjú body
- 1 hosszúujjú body
- 2 nadrág
- 1 tigrises kezeslábas
- 1 kötős-füles télisapka
Rajtam pedig télikabát+Dorka+mei tai+hordozó takaró (polárbélés+orkánkülső). Valahogy így néztünk ki, bár a takaró még nincs fent:


Így indultunk a postára. A borítékos néni egyből ránk mosolygott. Amíg vártam a sorra kerülésre, kimentem a hidegre, hogy ne melegedjünk be túlságosan. Odajött hozzánk egy néni, Dorka persze egyből visszamosolygott rá, beszélgettek. Haza akarta vinni, így, ahogy van :)
A patikában addig-addig tötymörögtek, míg elkezdett sírdogálni a csomagom, aztán el is aludt. Ezen aztán megint elméláztak a nagymamák, csak azt nem tudom, mit keresnek akkor a pult másik oldalán...
Hazafelé összetalálkoztam két anyukával, akiket már láttam a tanácsadáson. Ők babakocsival szenvedtek, de kivételesen ránk mosolyogtak, amikor meglátták, mit cipelek a hátamon. Szóba elegyedtünk, már felfigyeltek ránk a kendő miatt is, mert annyira ügyesen kötözgettem :)))
Ennek örömére jól elbeszélgettünk, már megint térítettem, de csak a következő gyereknél hajlandóak kendőzni. Sikeres nap volt!

90. Éjszakai műszak

Szerdán történt. Valamiért nem akart a kicsi lány elaludni, éjfélig hurcolásztam a mei tai-ban, mire sikerült megnyugodnia. Hulla fáradtan ledőltem, egészen hajnali kettőig tudtam pihenni. Aztán hihetetlenül keserves sírásra rohantam oda, mai napig nem tudom, hogy mi lehetett a baj. Talán a banán, talán a foga, talán a lencse, amit én ebédeltem. Kb. egy óra hosszán át tartott a szenvedés, sírás, nem igazán tudtam segíteni, kiszívtam az orrát, ellenőriztem a pelenkát, adtam neki Osanitot az esetleges fogfájásra, megetettem. Majd kemény munkával kijött, aminek ki kellett jönnie, iszonyúan le is izzadt. Utána viszont már láttam rajta, hogy nincs más baj. Kivételesen átköltöztünk kettecskén a nagy ágyba, és én már elaludtam, ő még játszott a kacsával, és úgy hajnali négykor el is pilledt végre...és boldogan szunyáltunk egészen nyolcig...

2008. november 26., szerda

89. Fogacska!

Tegnap szépen összefoglaltam, hogy is áll Dorka a fejlődésben, erre ma mi történik? Eszi nagy apátiában a banánt, szó szerint unta, mint a banánt :) Furcsát éreztem, mikor bekapta a kanalat. Miután befejezte a kajálást, próbáltam megnézni, mi a helyzet. Nagyon nem tetszett neki, hogy piszkálom, ezt mondjuk meg is értem. Láttam, hogy piros, mintha vérzett volna, az ujjammal éreztem is vmi szilárdat. Aztán előkaptam egy fém kiskanalat, hogy lássam, átmegy-e a teszten. És kocogott! Azért még este megkérem Apát, hogy nézze meg ő is, de szerintem kibújt az első fogacska! Lent, bal oldalon!
Ami pedig az igazán jó hír, hogy nem volt előtte különösebb gond, szenvedés :) Reméljük, a többi is csak ennyi gonddal jár majd, kopp-kopp.


Congratulation Pictures, Images and Photos

2008. november 25., kedd

88. Hozzátáplálás

Nemrég járt nálunk a védőnő, hogy megbeszéljük a hozzátáplálás tudnivalókat. Le is írtam egy hosszú listát:

1. Először gyümölcsök:
  • alma
  • sütőtök
  • banán
  • őszibarack
  • meggy
  • gesztenye - főzve, hozzá meggy
  • kiwi - magos rész nélkül

2. Főzelékek - krumplival, anyatejjel sűrítve:
  • sárgarépa
  • sóska
  • spenót
  • saláta
  • zöldbab
  • tök
  • cukkini
  • brokkoli
  • padlizsán
  • paradicsom
  • zöldborsó - passzírozva, héja nélkül

3. Bébiétel: érdemes szoktatni hozzá fele-fele arányban olyan ételeknél, amiket nem tudunk, vagy nem szoktunk enni.

Ha mindezeket végigettük és minden okés, akkor kell újra jelentkeznem a védőnőnél, hogy megbeszéljük a továbbiakat, a k betűsöket, húst, stb...

87. Banánra fel!

A sütőtök és az alma már remekül ment Dorkának, gondoltam, most kipróbáljuk a banánt. Kivettem a hűtőből, és hagytam kicsit érlelődni az asztalon. Kb. a felét beletördeltem a turmixgépbe, jó kis banánhabot csináltam belőle. És naná, hogy ez is lecsúszott a kisasszonynak, minden gond nélkül! :)


86. Búcsú a mérlegtől

Itt volt velünk május 29. óta, de most már megválunk tőle. Furcsa lesz, mert annyira megszoktam. De képtelenség volt már mérni vele az örökmozgót, ezért inkább másra költjük ezt a pénzt.
Egy kis nosztalgia:



85. Félszülinap

Most lesz 6 hónapja, hogy először megláttuk a kicsikénket pocakon kívül! Még mindig emlékszem, ahogy az orvos és a szülésznőnk is a nevén szólítja azt a picurka, összegömbölyödött, megszeppent, didergő kicsi lányt: "Dóri, mutasd meg, milyen nagy hangod van!"
Fél éve, hogy hárman vagyunk, és a kezünkbe foghatjuk a mi kis DuDorkánkat! Annyira sok minden történt azóta, mégsem érzem úgy, hogy már ennyi idő eltelt volna...
És meddig jutottunk? Sajnos csak közeli adatokkal szolgálhatok, mert ezt a nőszemélyt képtelenség megmérni a mérlegen, annyira ugrál :)
A múlt heti mérésen volt 8,05 kg és 66 cm, ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom :)
A szeme színe továbbra is sötét, de még mindig nem tisztult ki, egyszer csak megtörténik.
A tárgyakkal már zsonglőrködik, képes a kis, sárga műanyaggolyót is bármikor felkapni maga mellől úgy, hogy nem is látja, hogy ott van. Nézegeti az ujjacskáit, össze is zavarodik közben.
A legnagyobb változás, hogy meg tud fordulni hasról hátra, ezért aztán mindig hálózsákban alszik, és háton ébred. Lebontja a fejvédőt a kiságyról, cincálja az odatett textilvirágokat, a játszószőnyegen eléri és megfogja a lógó játékokat.
Azóta is kap almát, sőt, már a sütőtök is nagyon ízlik neki, lassan jöhetnek a főzelékek. 3 napja repetázik és még egyszer szopizik, lehet, hogy növekedési ugrásban vagyunk.
Az apjára bármikor, bármiért mosolyog, sőt, őőőőzik, csodálja, isteníti :)
Imádja a mei tait, amit Apa is jobban tud használni, ezért gyakrabban "kötődnek" így egymáshoz.
Fogacska még mindig nem bújt ki, továbbra is csak a nyáltenger jelzi, hogy megindult.
A haja pedig elkezdett nőni! Már egész sűrű, csak még nagyon rövid :)

Boldog félszülinapot, Huncutka!



2008. november 22., szombat

84. A nap művészfotója


és a végeredmény:


83. Nyavalya

Az utolsó jelentkezésem óta sajnos nem sok jó történt velem. Szerdára nagyon csúnyán bedagadt a jobb felső szemhéjam. Próbálkoztam kamillával, de nem használt. Aztán vettünk vény nélküli krémet, de a helyzet továbbra is romlott. Csütörtökön már nem láttam ki a szememen. Utánanéztem, az SZTK-ban a szemészetre nem kell beutaló. Készülődtem, összeszedtem magam, erre mit látok a játszószőnyegen?

Így hát meg kellett várnunk Apát, és vele mentünk. Kaptam szemcseppet és krémet, amit belülről kell a szemhéjamra kenni 1 héten át, remek...
És ha ez nem lett volna elég, estére megfájdult a torkom, rázott a hideg, hőemelkedésem lett (nagyon ritkán és nehezen lázasodom). Másnapra pedig már a tüdőm is fájt, alig bírok levegőt venni. Orvoshoz nem megyek, úgysem szedhetek semmit. Marad a citromos-mézes tea, lilahagyma, Coryzalia, sok-sok pihenés.
A szemem már egész jó állapotban van, de még mindig nem vagyok jól. A legrosszabb az egészben, hogy nem ölelgethetem és puszilgathatom a kicsikémet :(

2008. november 18., kedd

82. Újabb méretek

Ma elmentünk a dokinénihez, ideje volt a tanácsadásnak. Túl sok tanácsot mondjuk nem kaptunk, de megmérték és újra csodájára jártak hurkaDorkának :)
8050 gramm és 66 cm!

2008. november 15., szombat

81. Pörgettyű

A kedvenc kislányom annyira belejött a forgásba, hogy reggelre így találtam (mindig hason aludt):


Nagyon ügyes, de ezzel sajnos az a baj, hogy teljesen kibújt a takaró alól. Úgyhogy mától hálózsákban alszik. Persze így is megfordult pikk-pakk :)

80. Almás-tökös

Tegnap megbolondítottam a kevésbé sikeres sütőtököt a fincsi almával, éééééééés simán lecsúszott egy fél alma+ugyanennyi tök :)
És a ruhánk sem lett olyan!
Piros pont a kisbabának

2008. november 13., csütörtök

79. Nem tököl :(

Ma egy fél almát simán bepuszilt a kicsi lány, de sajnos nem vettem elő korábban a hűtőből másikat. Gondoltam, akkor ez tökéletes alkalom lesz arra, hogy megpróbálkozzunk a sütőtökkel. Felvágtam, felkockáztam, megpároltam, megkóstoltam, már nyersen is nagyon ízlett :)
Hamar elkészült, tettem hozzá anyatejet, összeturmixoltam. Az állaga szerintem most tutira megfelelő volt. Na de látni kellett volna Dorka arcát, mikor megkapta az első tökfalatot. Mint akit kiráz a hideg, húzta a száját, mintha keserű vagy savanyú lett volna. Nem jött össze...
Viszont van egy tökös pozitívum: simán kijött a ruhájából mosószappannal :)

2008. november 12., szerda

78. Fordulópont!!!

Ma reggel, a második etetés előtt hagytam még egy kicsit Dorkát az ágyában játszani. Teljesen körbeforgott már az ágyában. Aztán mikor odamentem hozzá, láttam, hogy hason fekve kifordítja a felsőtestét, és már csak a lába tartja vissza attól, hogy átforduljon a hátára. Nagy volt a kisértés, hogy segítsek neki, de inkább hagytam, a fényképezőért sem mertem átmenni a másik szobába, mert éreztem, maradnom kell.
Mondogattam neki, hogy csak így tovább, és már csak nagyon kevés hiányzik, hajrá, hajrá, és egyszer csak sikerült akkorát rúgnia a lábával, hogy azt is magával rántotta.
És sikerült! Dorka 5 hónaposan 2 hetesen és 4 naposan hasról hátra fordult!!!

77. Szabályház

Az nlcafe-s anyukák újra vágytak egymás "fizikai" társaságára, így hát tegnap létrejött a 2. babamamatalálkozó. Egy budapesti játszóházba mentünk, ahová 6 hónap alatti babákkal ingyenes a belépés (naná, mégis mit tudnának ott kihasználni?). Ugyan 11-re lett meghirdetve, mindenki csúszott kicsit, dehát ilyen kis babákkal+Budapesten közlekedni kiszámíthatatlan dolog.
Végülis jó sokan összegyűltünk, érdekes volt újra látni a sorstársaimat és a babáikat. Az előző találkozóhoz képest nagy különbség volt a hangzavar, amit a kicsik keltettek, és az, hogy ott feküdtek közöttünk és jóformán egy percig sem pihentek :)
Dorka enyhén szólva nem örült neki, amikor bedobtam a közösbe, talán azért, mert Áron Phelps gondoskodott róla egy kicsit :)
Úgyhogy nem lehetett letenni, otthagyni, amint távolodtam tőle, egyből görbült a kicsi szája és egyből megjelentek a könnycseppek a pirosodó szemecskéjében :(
De miután pihent egy kicsit a mei tai-ban, jobb kedvre derült, feloldódott, végülis ez volt az első igazi közeli élménye a babatársadalomban. Le tudtam őt is fektetni a többiekhez, ő is forgolódott, de addig csak oldalra. Én pedig beszélgethettem az anyukákkal, figyelhettem a többi gyerkőcöt, rengeteget változtak, hihetetlenül sokat nőttek és fejlődtek!
Nagyon jól éreztem magam! Teljesen feltöltődtem lelkileg. Annyira hiányzott már a társaság, így meg pláne jó volt, mert olyan emberekkel lehettem együtt, akikkel megértjük egymás dolgait.
Ja, és miért neveztem a címben szabályháznak a helyet? Mert több volt benne a szabály, mint a játék, a szórakozás. Mielőtt elindultunk volna, megkérdeztem tőlük telefonon, hogy mi is a helyzet, mit lehet, mit kell, mi tilos, stb. Akkor még be lehetett vinni a hordozót. Mire odaértünk, ez megváltozott, a táskáinkat be kellett tenni egy zárható szekrénybe, a hordozót meg ahová gondoljuk...úgysem viszik el. Persze, ha meg mégis, akkor kb. 30e Ft...
A táskát kénytelen voltam először odavinni, mert egy ekkora gyerekkel, még ha rám is van kötve, nehéz lett volna egyszerre mindent kipakolni. Mert nem fogom letenni a gyerekemet arra a szőnyegre, amin előttünk ki tudja, hányan jártak már. És aztán ott vannak a textilpelusok, a kedvenc csörgője, a fényképező. Később megtudtam, hogy játékot sem lehetett volna bevinni. De ugye nem gondolják komolyan, hogy a közöst fogom odaadni Dorkának, aki még mindent a szájába vesz?!
Aztán egyszer odajöttek, hogy inni+enni sem lehet, csak a büfé területén. Sokan, mivel még szoptatunk, rengeteget iszunk, ezért pl. nálam mindig van egy 1,5 literes tea, bárhová megyünk. De rendben van, hogy bevittet nem ihatok, viszont a büfében vásároltat sem lehetett bevinni, pedig poharat nem adtak hozzá. Tehát vagy meg kellene ott inni a büfében, vagy gondolom, bezárni a szekrénybe, aztán kimenni érte, ha megszomjazom. Mindezt a gyerekkel együtt.
Amit eddig leírtam, az ott a helyszínen még kevésbé zavart. Nagyon jól éreztük magunkat, próbáltunk alkalmazkodni a helyzethez. De amikor már utolsóként készülődve odajött hozzánk a játszóház vezetője, na az gyorsan felhúzott mindenkit, aki még ott volt. Közölte velünk kb. huszadszor, hogy nincs táska, evés-ivás, gyereketetés, pelenkázás csak a kijelölt helyeken. Kifejezetten kitért a nyilvános helyen szoptatásra. Szerinte lehet, hogy mi nem vagyunk szégyenlősek, és minket nem zavar, ha szoptatunk, de másokat zavarhat, pl. apukákat. Na itt beleszaladt egy-két szópofonba, pedig mindenki nagyon visszafogta magát, mivel nem akartunk kellemetlenséget okozni az egyik mamatársunknak és férjének, aki kollegája a játszóházasoknak. Szóval a szabály szerint a külön helységbe kellett volna mennünk szoptatni, ahol összesen volt 1 db fotel. Én nem is voltam ezen a helyen, fel sem merült bennem, hogy el kéne oda mennem. Szóval visszakérdeztünk, hogy hogyan kellett volna megoldanunk ezt a nem nyilvános szoptatást, ha egyszerre 6 gyerek is éhes? Nem volt rá igazán válasz, biztosak voltunk benne, hogy a főnökasszonynak nincs gyereke.
Én addigra újra odahoztam a táskámat a tilosba, éppen pakoltam vissza a cuccainkat. És annyira rám nézett a főnök a táskaszabályra hivatkozva, hogy elmagyaráztam neki, hogyan működik a pakolás egy ilyen kicsi babával. Nem akarta nagyon megérteni ezt sem, sőt, előjött azzal, hogy rengeteg játékuk tűnt már el, magyarul megvádolt azzal, hogy lophatok. Húúú, sok minden eszembe jutott hirtelen, de tartottam magam. Mindegy, azt mondta, legközelebb ne vigyem be a táskát, én meg válaszoltam, hogy jó. Mert tuti biztos vagyok benne, hogy többé, mi, ott nem látjuk egymást...
Na, jól kifüstölögtük magunkat a többiekkel, de abban egyetértettünk, hogy mindezek ellenére nagyon jól éreztük magunkat. Hirtelen felindulásból kaptunk meghívást az egyik érdi anyukához, ahol bőven van hely, és még szoptatni is lehet :)
Már alig várom, hogy újra mehessünk!!!







2008. november 10., hétfő

2008. november 8., szombat

75. Dilemma

Itt ez a csörgő.

Most az ujjamat szopjam,

vagy a csörgőt rágjam?




Áhh, mindegy, a lényeg, hogy Anyának így is - úgy is tetszem :)

2008. november 7., péntek

74. Csendélet

a kis pirospozsgás




a kisujja behajlítva :)



a haja pedig éppenhogy csak sűrűsödik

73. Panelkendő

Miután már egyszer kimostam a kendőt mosógéppel, öblítővel, 1000-es fordulatú centrifugázással, akkor olvastam a hozzáértőktől, hogy ezek közül az öblítő és a magas fordulatú centrifuga kifejezetten rosszat tesz a kendőnek...
Igaz, hogy nekem "csak" egy Nandum van, de azért nem szeretném ezt sem tönkretenni, és inkább csak saját kedvtelésből vennék újat.
Így ma kimostam öblítő nélkül, 100-as fordulattal az egy szem kendőnket. Csakhogy itt a panelban, erkély nélkül nem olyan egyszerű a majdnem 5 m-es, folyamatosan csöpögő kendő teregetése.




72. Tejharc

Több heti kitartó fejéssel, odafigyeléssel, homeopátiás segítséggel úgy tűnik, most újra kezdek nyerésre állni tejtermelés ügyben. Ma sikerült betennem 4 dl anyatejet a fagyasztóba!

Ez Dórira levetítve fél napi kaja, vagy 4x pótlás:

Mégis megéri küzdeni, hogy a táp helyett a sokkal egészségesebb anyatejet kaphassa pöttöm, amíg csak lehet!

2008. november 4., kedd

71. Hordozás hete

Idén először: Nemzetközi Babahordozó Hét!

2008. november 12. és 18. között a világ számos országában rendezik meg a Nemzetközi Babahordozó Hetet. A MAMAMI internetes közössége színes programsorozattal csatlakozik a kezdeményezéshez.

A hordozás a kisbaba és kisgyerek szállításának praktikus módja, sokaknak életformájává is vált. Megkönnyíti a babára való ráhangolódást, erősíti a kötődést, felébreszti az ösztönöket. Ez az örömteli közelség kielégíti a gyermek elemi igényét, hogy változatos ingerek érjék a szülő testének védelmében. Az anyának szabad a két keze, végezheti napi teendőit, és közben a babának sem kell lemondania a testközelségről. A jól megválasztott, helyesen használt hordozóeszköz harmóniában van a kisbaba anatómiai adottságaival. A szülővel való együttmozgás segíti a csecsemő egyensúlyérzékének és mozgásának fejlődését.
A Babahordozó Hét magyar szervezői sokat köszönhetnek a hordozásnak, ezért élményszerűen szeretnék megmutatni, hogy:

- a hordozás mennyire megkönnyíti az életet,

- mennyi örömöt lel a testközelségben baba és szülő egyaránt,

- milyen szabadság rejlik a babázás hónapjaiban,

- nem csak az anyák hordoznak,

- a hordozókendőn kívül is vannak szemgyönyörködtető, könnyen megköthető, egyszerű, akár otthon is elkészíthető hordozóeszközök!

Ma már Magyarországon is a babakelengye része a hordozókendő, de sokan nem tudják, hogyan kössék meg. A színes programsorozat mellett a Babahordozó Hét minden napján hordozóbemutatóval és hordozós tanácsadással segítik őket gyakorlott szakértők.
A Babahordozó Hét civil, nonprofit kezdeményezés. A rendezvények helyszíne (a kerekasztal kivételével) a budapesti Tranzit Art Café (a Kosztolányi Dezső térnél, az Ulászló-Bukarest utca sarkán), amely füstmentes és gyermekbarát: pelenkázóhelyiség van, és játszósarok is várja a kicsiket. Rendezvényeink ingyenesek.

Forrás: http://www.hordozas.hu/hordozashete/index.html

70. Hordozni jó

Egyre gyakrabban használjuk a mei tai-t, amióta rájöttünk, hogy már elég nagy a terpesz. Apára is próbáltuk kötni, de nem sikerült túl jól, még el kell találnunk, hogy nála hol fussanak a szálak, hiszen ő jóval magasabb, mint én. Nem baj, majd belejövünk.
Vasárnap volt egy több, mint 2 órás, háti MT családi sétánk, amit a kis csomag jóformán végigaludt. Kipróbáltuk az új kengurutakarót is, még kicsit nagy, de egyébként tuti. Észre sem lehet venni, hogy gyerek van a hátamon :)







Tegnap is voltam vele, bár csak egyedül 1,5 órát, jártunk patikában, postán, és itt a környéken. Kb. 5 perc alatt már el is aludt a kicsike, a postán volt némi reklamáció, de egyébként ez az út is sikeres volt. Csak annyira melegem volt, hogy mire hazaértem, mindenem csupa víz lett. Nem gondoltam volna, hogy novemberben melegem lesz egy szál hosszúujjúban. Az emberek vagy egyáltalán nem vették észre, hogy mit cipelek, vagy kíváncsian beleskelődtek, sőt, egy néni követett minket a postán, annyira tetszett neki a dolog :)
Délután elmentünk nagybevásárlásra Apával együtt, na ide már csal előre mertem kötni a babát, és jól tettem. A felvágottas pultnál egy pasi agyon taposott egy nőt, aki mögötte leskelődött. Persze az is igaz, hogy ne kellett volna úgy mögé osonnia, de alapvetően igaz, hogy nem figyelnek egymásra az emberek. Így nekem kell helyettük is, úgyhogy komoly meló ilyenkor elkerülni a "tankokat". De itt is sikerült elaludnia Dorkának, ennek örültem.

69. Új dolgok

Mostanában egyre több újdonságot fedezek fel Gombóckánál, de sajnos se fénykép, se túl jó videó nem készült róla, úgyhogy marad a felsorolás:

- vasárnap megtörtént az első igazi, hosszan tartó nevetés, persze Apára :)

- pár napja rájött a kis csomag, hogy tudja lóbálni a lábát, ha fel van kötve

- az hagyján, hogy leskelődik a kiságyból, de ahogy messzebb megyek, még magasabbra emeli ki a kis fejét, hogy tovább láthasson, mint a szurikáták, csak ő hason csinálja :)


68. Angyal

Sokan figyeltük szegény kicsi Boti állapotát, rengetegen imádkoztak érte, szurkoltak neki a gyógyuláshoz.
De sajnos az Úr, a sors, a felső erő másképp döntött.

Vigyázzanak Rád az angyalok, kicsi fiú...
itt égnek Érted a gyertyák