szn

Lilypie Kids Birthday tickers

2010. december 10., péntek

443. Mikulások

Az első Mikulással a munkahelyünkön találkozhattunk. Én csalódtam, alapvetően nem voltam megelégedve ezzel az ünnepséggel. Volt Mikulás, volt ajándék, csak az élmény hiányzott. Túl sokan voltunk, fotózni sem lehetett igazán. Nem részletezném tovább, a lényeg, hogy Dóriban egyáltalán nem hagyott nyomot ez a rendezvény.



Hétvégén összefutottunk egy városi Mikulással is a vásárban, de Dórit egyáltalán nem érdekelte, hiszen nem nagyon tudta hova tenni.

Aztán jött itthon is a Mikulás, amikor egyébként szokott, reggel ott találtuk a kis filccsizmában az ajándékokat. Dóri nagyon édesen, álmosan pakolászta ki, amit talált :)



Még ugyanezen a napon kora délután felhívott egy anyuka ismerősöm, hogy lebetegedtek a gyerekek, lenne-e kedvünk elmenni a közeli játszóházba egy zenés Mikulás programra. Sok idő nem volt a döntésre, csak reméltem, hogy jó lesz és Dórinak is tetszik majd. Nem nagyon volt időm felkészíteni erre Dórit, belevágtunk a közepébe. Még én sem jártam ezen a helyen, senkit sem ismertünk, úgyhogy volt egy kis bújás, sírdogálás az elején.
Úgy kezdődött, hogy megkerestük közösen a Mikulást, aki a fáradtságtól elszundikált az egyik kanapén. Aztán Mikulás-dalokkal felébresztették a gyerekek. Majd együtt mentünk vissza a játszószobába. A Mikulás gitárral énekelt, a néni pedig vele együtt énekelt, miközben rajzolt. Érdekes volt, mert egyszerre hallották a zenét, a szöveget és látták, hogyan alakul ki valami ütemre a táblán. Nagyjából 5 perc elég lett Dórinak a bemelegedéshez, onnantól pedig teljes odaadással vett részt az eseményekben, én pedig tudtam párat fotózni :)
Nagyjából 1 órás volt a műsor, kaptunk is ajándékot, alkottunk is, mindketten élveztük. Dóri összebarátkozott a Mikulás bácsival, így megtörtént, amire vártam :)







És a bölcsiben is járt a Mikulás, ott is készültek képek, de még nem láttam, ha majd érdemes a rendelésre, akkor valahogy közzéteszem :)

442. Foglalkozások

Mostanában Apa későn ér haza, úgyhogy Dórival kettesben töltjük az estéket. Sajnos nagyon látszik rajta, hogy megviseli a sötét, a bezártság. Bújik, kisajátít magának, komoly trükkök kellenek például a mosogatáshoz. A kendő mindennap használatban van, már kérdezte egy anyuka a bölcsiben, hogy Dóri nem hajlandó sétálni? De, hétvégén remekül tud sétálni, hétközben viszont annyira igényli a közelségemet, hogy ez a kompromisszum. Így megyünk el pékségbe, patikába, boltba, haza. Dóri nagyon élvezi, én meg kitartok :)
Miután hazaértünk, igyekszem valamilyen közös programot szervezni, ami a figyelmét is leköti, de közben mégis együtt vagyunk. Rajzolunk, gyurmázunk, segít nekem kivinni a szemetet. Ez azért újdonság, mert korábban nem jöhetett ki a szemétledobóhoz, most viszont kap pl. 1 kisebb, kézbe fogható szemetet, jön velem, kidobja, én is, majd együtt visszasétálunk a lakásba. A mosógépbe rendszeresen együtt pakoljuk be a ruhákat. Előfordul, hogy a teregetésben is segít. Ritkán, de néha együtt porszívózunk. A hangulatától függően gyakran mellém ül a nagy konyhaasztalhoz és ott falatozgatunk.



Karácsonyra is olyan kreatív készletet kértem neki, amivel lefoglalhatja magát Dórit, majd ragasztunk, festünk, alkotunk :)

441. Lampionos felvonulás

A bölcsiben kérdezték egyik reggel, hogy lenne-e kedvünk elmenni lampionos felvonulásra itt a közelben. Adnak kupont, amiért kapunk ingyen lampiont. Őszintén szólva fogalmam sem volt, miről szól ez az egész, de beterveztem, gondoltam, Dóri is örülne neki, ha kicsit kettesben kimozdulunk a hideg és a sötét ellenére hétköznap is. ű
Ahogy teltek a napok, már kezdtem lebeszélni magam, de hazafelé menet megláttam a buszból a rengeteg gyereket és lampiont a találkozási pontnál. Hűha, ez nekünk való!
Rohannom kellett, hogy odaérjünk, de sikerült. Óriási sorok álltak a lampionokért, de mint kiderült, a kuponosoké rövidebb is, gyorsabb is. Meg is kaptuk a csodaszép narancssárga, világító papírgömbünket. Egy műanyag pálcára lehet akasztani, amibe beleépítették az elektronikát, ha felkapcsoljuk, meggyullad a kis égő.
A sok izgatott gyerek boldogan szaladgált a mindenféle, színes lampionok lobogtak utánuk :)
Rázendített egy fúvószenekar, Dóri ütemre kalimpált a lampionnal a hátamról. Aztán a polgármester is szót kapott, szinte semmit nem lehetett érteni belőle, de kisilabizáltam, hogy nemsokára felkapcsolják a díszkivilágítást. Úgyhogy Dórival együtt számoltunk vissza és fénybe borult a Templom tér! Dóri ámult-bámult.
És ha eddig ez nem lett volna elég izgalmas, gólyalábas fiúk mindenféle tüzes mutatványokba kezdtek. Dóri egyből próbálta elfújni, mint a gyertyát :)
Aztán a tüzes ujjú fiúk elkezdték vezetni a sort, a cél a Kossuth tér. A rendőrök leállították a forgalmat, tulajdonképpen Kispest 2. legforgalmasabb útján. De nekem tetszett :)
Cudar hideg volt, Dóri is egyre gyakrabban hajolt a tarkómra, úgyhogy mi nem mentünk végig az adventi vásárba, lekanyarodtunk, így is 1 órát voltunk kint.
Esélyem sem lett volna hazamenni, melegbe öltözni, pláne fényképezőt hozni, úgyhogy ennyi tellett, telefonnal.


440. Cofika

Eljött a mi időnk, Dóri haja olyan hosszú, hogy össze lehet(ne) fogni (ha nem olyan selymes lenne, mint az enyém). Már várok erre egy ideje, most már meg lehet csinálni :)