szn

Lilypie Kids Birthday tickers

2009. május 31., vasárnap

235. A keresztelő

Mára nagyszabású szüli-, név- és gyereknapi ünnepséget terveztünk keresztelővel egybekötve. Az időjárás nem igazán segített ebben, és a csodaszép keresztelő ruha itthon maradt :(
Nagyon nehezen tudtunk csak összeszedni olyan alkalmi ruhaszerűt, ami meleg is. Sajnos nem volt fehér mindenből, de mindent megtettünk, és első az egészség.
Az egész család a lakásunkon gyülekezett, és így indultunk a templomba, ahol még 4 másik baba részesült velünk együtt a keresztség szentségében. Amikor először meghallottam, hogy csoportos keresztelőnk lesz, nem nagyon örültem. De így utólag másként gondolom, nagyon meghatók voltak együtt a bogyókák.


Amint a videón látszik, Dorka végig kommentálta az eseményeket, kifejezetten élvezte a szertartást :)


a büszke keresztszülők

és a közös fotó


Apa is örült


így szerettem volna öltöztetni :(

2009. május 28., csütörtök

2009. május 25., hétfő

233. Szülinap - első felvonás

Apa beállította a fényképállványt :)


a tortácska és a tulajdonosa


először bizalmatlanság, aztán meggyeltüntetés, végül grízbepuszilás az utolsó grammig


és az ajándékvonat telefonkagyló nélkül



232. Boldog szülinapot, Picúrka!


szólj hozzá: Dorka első szülinapjára

2009. május 21., csütörtök

231. Neeem

Új fejlődési ugrás: tegnap óta nem csak az igen megy bólogatva, hanem a nem is :)


230. Éhenkórász a homokozóban

A tegnap napot Botival és Andrással töltöttük. És sor került Dorka első homokozására is.












2009. május 19., kedd

229. Fontos dolgok

Igen, azok.
1. A gumikacsát fel tudja tölteni vízzel, és aztán lelocsolja magát :)
2. Megtanult magától tapsolni, ma reggel kezdte, azóta gyakran eszébe jut, szintén magától :)



3. Ma babakocsival mentünk piacra, ide-oda, és tudott aludni is benne. Bár nekem rosszul esett, hogy nem éreztem a lélegzetét, a szívdobogását :(



2009. május 17., vasárnap

228. Parkoztunk

Most másodszorra néztünk el a közelben lévő Óhegy-parkba. Nem mondom, hogy tökéletes, körül kell nézni üvegszilánk ügyben. Azonban nincs tömeg, könnyen lehet parkolni, sok különböző fa, barátságos madarak és óriási rét várja a látogatókat. Van egyébként játszótér, focipálya és kerékpár út-szerű is.
Mi egy fa árnyékában tanyáztunk le a nagy rét szélén. Több, mint 2 órát voltunk, felváltva kinyúltunk, babuci fel-alá mászkált köztünk, hallgatta a madarakat, nézte a repülőket. Aztán elfáradt, de nem tudott elaludni, úgyhogy inkább hazajöttünk. Azóta is szunyókál :)


227. Na?

2009. május 16., szombat

2009. május 14., csütörtök

225. Kontroll, tanácsadás és 1 éves félstátusz

Ezeket intéztük ma a a doktor néninél. Jól be kellett öltöznünk, mert 12 fokot mutatott csak a hőmérő. Így most vetettük be először a kis cipőt.


A váróban a szokásos, mindenkivel barátkozós, mosolygós Dorkával találkozhatott, aki arra járt. Lekisfiúzták ugyan, pedig a neonzöld felső, a világoskék harisnya alapján szerintem még nem kellett volna, nem is beszélve a kis pofiról. Erre már begyakorolt válaszom van: kislány, csak álcázom :)
Odabent mindenféle méredzkedés, vizsgálat, megbeszélés történt. A torka kicsit még piros, de nem vészes. Kaptunk receptet az agyhártya gyulladás elleni oltásra, 28-án fogják beadni. Nem igazán néztem még ennek utána, de állítólag Kispesten minden gyerek megkapja. A védőnénink viszont nem volt ott, így az 1 éves vizsgálat hiányzó részeit nálunk tervezi pótolni.

A méretek pedig 11 nappal az első szülinap előtt:
súly: 9900 g (3330 g)
hossz: 75 cm (53 cm)
fejkörfogat: 46 cm
mellkas körfogat: 45 cm

jól megnőtt a kisfiam ;)

2009. május 12., kedd

224. Alvóiskola - 9. este

Ma volt az első alkalom, hogy Dorka nem reklamált sírva amiatt, hogy este betettem a kiságyba. Lehet, hogy kezdi megszokni a dolgot? kopp-kopp :)

223. Kacagás

Dorka nem az a gyakran kacarászó fajta, ezért aztán különösen örülünk, ha sikerül elérnünk. Ma ilyen nap volt, elég sokszor voltam elég bohóc ahhoz, hogy ilyeneket hallhassunk (bár ennél volt jobb is, de nem tudtuk rögtön felvenni):


222. Kölesgolyós pillanatok





2009. május 11., hétfő

221. A pancsoló kislány


220. A megoldás

Amikor az ember lányának kedvenc kislánya egész nap nyűgös, és csak anyán akar lógni, se játszani, se aludni nem hajlandó éppen, akkor bizony tudni kell rögtönözni :)


219. Láz, vagy mégsem

A láz már első nap estére teljesen eltűnt. Maradt a rengeteg alvás, a sok bújás, de szerencsére más gond nem volt. A kiütés sem érkezett meg. Az étvágya is rendben, sőt, reggelire már be kellett iktatnunk még egy étkezést a szopin kívül.
Az alvás továbbra is a kiságyban kezdődik, egyre kevesebb időt kell a földön töltenem a rácsnál. Éjszaka viszont még vannak ébredések, ált. 2x, akkor adok egy kis teát, simogatom, és egész gyorsan vissza is alszik a saját helyén.
Csütörtökön megyünk a doktor nénihez, kontrollra, tanácsadásra, "1 éves státuszra". Ott majd jól kiderül minden más is :)


2009. május 8., péntek

218. Alvóiskola - 5. este

Tökmag nagyon játszós kedvében volt, de nem hagytam már tovább randalírozni, kivételesen felkötöttem előre a mei tai-ba. Kb. 10 perc múlva aludt is, de még cuppogott, gyorsan bevarázsoltam a kiságyba, minimális sírdogálás következett, mellé ülve simogattam, és 3 perc múlva már ki is jöttem.
Szerintem nincs épp láza, de azért minden eshetőségre felkészülök lelkileg...
.
.
.
Keltünk 1:30-kor, 2:30-kor, kapott inni teát, ami nagyon jól esett neki, kicsit ültem ott, simogattam, de 10 percnél tovább egyik ébredés sem tartott. Aztán 6:30-kor rádöbbent a kisasszony, hogy éhes, jól feltankolt, és ezek után aludt még délelőtt 11-ig!
Gondolom, a betegség lehet az oka ennek a sok alvásnak, de szerencsére tegnap délután óta teljesen láztalan :)

217. A láz

Babuci jóformán egész nap aludt, délután elvittem a doktor nénihez. Jó sokan voltak, de türelmesen várt, huncutkodott a többi gyerekkel. Egyébként nagyon úgy tűnt, rajtunk kívül csak 2 beteg gyerek van, a többi mind rohangált, labdázott, biciklizett, sikítozott. Persze a mi doktor nénink épp hiányzott, de a helyettesítő is nagyon kedves és alapos volt. Egyből mondta, hogy látszik, beteg a gyerkőc, mert nem akarta szétrámolni a rendelőt. A tüdeje és a füle rendben, a torkában vannak hólyagocskák.
Az ún. 3 napos lázzal állunk szemben, várható, hogy a hétvégén lázongani fog (így mondta), de hétfőre túllehet rajta, csak vigyáznom kell a lázra, sok-sok folyadékot kell innia. Levegőre mehetünk, de csak napra, szélmentes helyre.
Most éppen szerintem lázmentes, próbálja bepótolni az egész napi elmaradt játszást, labdázik, álldogál, sikongat, jókedve van. De azért elég érzékeny, hamar elpityeredik, ha valami nem úgy történik, ahogy képzelte.
Holnap kettesben leszünk, remélem, könnyen átvészeljük.

2009. május 7., csütörtök

216. Alvóiskola - 4. este + láz

Ezt a bejegyzést még a nappali alvással kezdem. Tulajdonképpen előző éjszaka közel 14 órát aludt a páciens, valószínűleg emiatt is, kimaradt, ill. kitolódott a napközbeni alvás egészen este 1/2 7-ig.
Akkor úgy fél órát aludt a kiságyban, utána felsírt, kivettem, és még rajtam szunyókált félálomban este 9-ig. Kénytelen voltam pelenkát cserélni, emiatt ébredt csak fel, sajnos.
Elvittem gyorsan vacsorázni, megfürdettük, de végig sírdogált, nagyon fáradt és nyűgös volt. Emiatt aztán az elalvás is nagyon nehezen sikerült, üvöltött, mint a sakál, verte magát a földhöz, szétszedte a kiságyban a berendezést. Énekeltem, de csak pillanatokra terelte el a figyelmét, a kezemet is csak ellökdöste. Aztán behajoltam a kiságyba, kb. 10x fektettem vissza normál helyzetbe, simogattam. Sokadszori megnyugvás és újabb ordítás után elfáradt annyira, hogy végre elaludt. Közel 1 óra hosszáig tartott, de emiatt a szenvedés miatt sokkal többnek tűnt...
Az éjszaka borzalmasan telt, hajnali 2-től 1 órán át toporzékolós sírás, rekedtségig üvöltés, nagy nehezen visszaaludt. Aztán 1/2 5-kor újabb sírva ébredés vmi kutya miatt, akkor az volt a baj, hogy nagyon felébredt, de szerencsére nem volt hangorkán, vergődés, fél óra árán visszaaludt. A következő kelés nagyjából 6-kor, átvittem magunkhoz, és már akkor éreztem, hogy a kis ujjai szokatlanul melegek. Aztán már közöttünk sem volt sehogy jó, sírt, megmértem, popsiban 38,2-t mértem. Kicsit visszaaludtunk, ébredéskor már 39 fok volt, de azóta szerencsére visszament 38-ra.
Így nemcsak, hogy szenvedünk a betegség miatt, ugrott a hétvégi egri kirándulás és a miskolci nagyszülők látogatása is :(

2009. május 6., szerda

215. Alvóiskola - 3. este

Na most aztán túlfejlődtünk. Dorka egyszer csak fogta magát, vacsora és fürdés nélkül kómába esett. Betettem az ágyába, kicsit később fel is sírt. Gondoltam, akkor bepótoljuk az elmaradt dolgokat, erre újra elaludt az ölemben. Kivittem a konyhába, betettem az etetőszékbe vacsora címszóval. Ez lett belőle:


A fejlemények: hajnali 1-kor kelt fel, kapott szopit, levarázsoltam róla a cipzáros-kapucnis pulcsit, belebújtattam a hálózsákba, még elalvás előtt betettem a kiságyba, leültem mellé a földre, békát odatettem a szabad kezébe, és megvártam, míg elalszik. Úgy fél óráig tartott mindez, és egészen reggelig aludtunk tovább, mindenki a saját ágyában :)

2009. május 5., kedd

214. Alvóiskola - 2.este

A tegnapi sikereken (?) felbuzdulva ma felsőbb osztályba léptünk:
- betettem az eddig sosem használt kispárnát az ágynemű készletből,
- és a mostanában nagy kedvenc plüssbékabábot
Fürdés, csupaszkodás, öltözködés, esti szopi, kicsi összebújás, és még a heverőn elalvás előtt betettem a kiságyba. Leültem a bérelt helyemre a rács másik oldalára, békát odatettem a jobb kezébe, bal foglalt az ujjszopi miatt. Meg is ragadta jó erősen, így nem a kezemet szorongatta, de azért ott kellett még maradnom. Viszont az egész altatás csak fél óráig tartott! Na jó, később is kezdtük, mert közbejött vmi, de én reménykedem :)
Mindenki kívánjon nekünk jó éjszakát! :)
.
.
.
.
.
ÁTALUDTUK AZ ÉJSZAKÁT!!! (egy éjszaka ugyan még nem jelent sokat, de hátha)

213. A sötét oldal - alvóiskola 1.este

Ez megint egy problémaboncolós bejegyzés lesz. Mostanában nagyon elharapódzott az éjszakai kiságyban nem alvós helyzet. Nagyjából 1 hete hiába altatom el Dorkát, vagy rögtön felsír, ahogy letenném, vagy kb. 5 perc múlva felsír. Hiányzom neki, nem akar nélkülem aludni. Persze éjszaka, mikor az ember fáradt, nagyon kevés a türelem és az energia az órákig tartó macerához, ezért többször is inkább magam mellé tettem a nagyágyba és együtt aludtunk. De ez nem lehet tartós megoldás, mert így senki nem tud rajta kívül nyugodtan és kényelmesen aludni. Több anyukát is megkérdeztem, mi lehet a megoldás, aztán kiválasztottam egyet, amiről úgy gondolom, nálunk beválhat.
Tegnap este elkezdtem a hadjáratot. A fürdetés után jött a szopizás, de persze már ez sem kábító hatású, mint régen. Ott maradtam vele a kiságy melletti heverőn, egymás mellett feküdtünk, kicsit huncutkodott velem, aztán kb. fél óra múlva elaludt. Amikor már úgy láttam, elég mélyen alszik, betettem a kiságyba. Persze rögtön elkezdett sírni, felült, kezdhettem elölről az altatást. De nem vettem ki, lefektettem, leültem mellé a földre, és bedugtam hozzá a karomat. Mert ő úgy alszik el, hogy állandóan birizgálja az arcomat, a nyakamat, ebben az esetben a kezemet. Így is eltartott egy darabig, amíg újra elpilledt. Kivettem a kezemet és előbb csak vártam. Aztán megpróbáltam kisurranni, de az ajtón sem jutottam ki. Nem tudom, hogy, de már a kilépés gondolatára is felriad. Azért kimentem, vártam pár percet, de a sírás nem hagyott alább. Vettem egy nagy levegőt, visszamentem, újra mellé ültem a földre, és végre így már elaludt. Az egész procedúra 1,5 óráig tartott, elég fárasztó volt, mert fogalmam sem volt, meddig kell még ott ülnöm. Kimentem a szobájából, és hallottam, hogy még percenként úgy 5x felsírt, de csak pár másodpercre, vissza is aludt. Ez volt 21:45-kor.
A következő ébredés hajnali 4 órakor következett. Nem esett jól, elég hideg is van, bebugyoláltam magam a derekamnál a takaróval, és újra a kiságy mellé telepedtem. Ülve próbáltam tovább aludni, persze nem ment. Most sem sikerült elsőre lelépnem, fél óra hosszáig kellettem, aztán visszalopakodtam a saját ágyunkba.
Huhhh...

2009. május 2., szombat

212. Anyák napjára

"Reggel óta tanakodtam,
Mit mondhatnék tenéked,

Olyan szépet gondoltam ki,

Hogy elmondani nem lehet.
Nem találtam rá szavakat,

Még verset sem találtam,
Minden, amit elmondhatnék
Itt van egy szál virágban."