szn

Lilypie Kids Birthday tickers

2010. augusztus 31., kedd

407. Alapítványi bölcsis buli

A bölcsinknek van saját alapítványa, és minden évben tartanak egy bulit, ahová szeretettel várnak minden érdeklődőt. A bevétel az alapítványé, amit teljes mértékben a gyerekekre költenek, mint pl.: füvesítés a kertben, tornaszoba kialakítása, stb.
Az idén pont a füvesítés miatt késő nyárra tolódott az időpont, de pont kifogtuk az utolsó kellemes napot.
Dórit szépen felöltöztettem, aztán belevetettük magunkat az izgalmakba. Kis koncerttel kezdődött, de mivel kimaradt a délutáni alvás, Dóri teljes kómában ülte végig, még a mikrofonba sem volt hajlandó beszélni, ez nála már komoly gondot jelent.
Aztán mentünk tovább a labdák közé, az ugrálóvárba, fűztünk láncot tésztából, sólisztgyurmázott, és horgászosat játszott. Jól éreztük magunkat, mindenki, akihez Dóri tartozni fog, füles mackós pólóban volt, remélem, mi is fogunk majd kapni egyszer :)



a leendő szobája





az egyik gondozó nénink







míg a többiek bottal halakat fogtak, ő ötvenszer kezet mosott :)


406. Mondja, mondja

Dóri: - Szeretlek.
Én: - Én is szeretlek.
Dóri: - Akkor jó.

Apa megdudálta dudát autóban bácsinak, bipíp.

- Piros lámpa volt?
- Nem, csak Anya kinézett, és látta, hogy jön egy autó. Ilyenkor meg kell állni.
- Miért?
- Mert elüt.
- Miért?
- Mert nem áll meg.
- Miért?
- Ha nincs lámpa, akkor meg kell állni, ez a szabály.
- Tudom.

- Anya, mi ez?
- Virág.
- Miért?
- Mert te Dóri vagy, ez meg egy virág.
- Igen?

És ha mostanában bármit akar, akkor ez megy: Anya, kérek ezt-azt, na, lécci!!!

2010. augusztus 24., kedd

405. Családlátogatás

Dóri 5 perccel 5 előtt ébredt, úgyhogy elég kómásan indult a barátkozás a bölcsis gondozó nénikkel, de gyorsan belejött. Produkálta magát, bohóckodott, hozta a játékokat, ahogy szokta.
Most bővebben is kifejtették, hogy az alkata és a beszédfejlettsége miatt óvodás korúnak néznék. Megbeszéltük az itthoni napirendet, a családi állapotokat, az önállóságot, megnézték Dóri szobáját, nagyjából felmérték a játékokat, illetve ez alapján azt, hogy mi mindennel fejlesztgetjük itthon.
Én is kérdeztem pár dolgot, biztos, ami biztos.
Vinnünk kell jó sok ruhát, mindenféle típusból, kinti cipőt, benti cipőt. Kell egy füzet a fontosabb adatokkal. Egy gumis dosszié Dóri alkotásainak, amit majd év végén megkapunk.
Szerdán 10-re kell mennünk, és maradunk 1/2 12-ig. Végig vele leszek, Andika csak figyel majd minket, kivéve, ha Dóri őt kéri direkt. Következő nap már 9:30-ra megyünk és maradunk ebéd végéig. Talán kedden, de szerdán már biztosan ott is fogom hagyni. Az ottalvást csak a 3. hétre tervezik. 4 gyerek fog egyszerre beszokni, sajnos van rá esély, hogy egymást rígatják majd meg.
Még sosem csináltunk ilyet, szóval biztosan nem tudom, de én úgy sejtem, hogy mi gyorsabban fogunk haladni.
Az biztos, hogy jobb az elején sokat sírni, és nem akkor, amikor már dolgoznom kell. Azt kell valahogy gyorsan elérni, hogy Dóri felfogja, ez egy nagy változás és így is fog maradni.
Egy nagyon fontos kérdésem volt még a bizalomról. Eddig ugyanis mindig ott voltam, ha Dórinak szüksége volt rám. Ezentúl viszont csak este lesz így. Azt a választ kaptam, hogy Dórinak meg kell idővel értenie, hogy én ugyan elmegyek és otthagyom, de biztosan vissza fogok jönni.
Mondták, hogy készüljünk fel, hogy rengeteg volt tavaly a betegség, sajnos. Ezzel sok mindent nem tudunk tenni, majd adom az echinacea-t.
És ami még szintén megtörténhet, hogy Dóri rajtam tölti majd ki a feszültségét, amit az egész nap során magában tartott, hisztizhet, nyűgös lehet. Erre azt a módszert javasolták, hogy beszéltessem át vele, mi minden történt vele a bölcsiben, hiszen olyan ügyesen kifejezi már magát.
Pénteken megyünk bölcsis buliba, lesz élő zene, ugrálóvár, arcfestés, minden ami kell :)
Ja, a délutáni alvás után könnyekben tört ki, amiért nem megyünk vissza a bölcsibe a babához...

404. Bölcsiben

Ma csak beugrottunk, mert szólnom kellett, hogy amióta megszerelték a kaputelefonokat lent, azóta se az, se a csengőnk nem működik. És maradhattunk nagyjából 1 órát.
Rögtön mondták Dórira, hogy milyen nagy, a 3 éves kislányok voltak egy kicsivel nagyobbak nála. És hogy milyen szépen, tisztán beszél, pedig még alig hallották. Elsőre ugye még csendes üzemmódban működik.
Dóri teljesen jól érezte magát. Mindent kipróbált az udvaron, bement a házikóba, a vonatba, motorozott, kocsit tolt, mászókázott, bent a szobában talált babákat, a kis mosdónál kezet mosott, a babának is, mert homokos lett.
Megkínálták gyümölcslével, a többiek kint leültek a repülőre, ő bezzeg saját magának akart tölteni a minimum 1 literes teli kancsóból. De aztán ő is odasétált a többiekhez, együtt ittak. Ez annyira aranyos volt :)


A gyerekekkel még nem barátkozott, annyira sok volt az újdonság, hogy egyenlőre a játékok mellett döntött. Én választottam neki a jelet, (mert ő nem jött velünk, neki dolga volt) kiskacsa lett. Szabad volt még a delfin, ezen is gondolkoztam, esernyő, torta, hamburger, a többi most nem rémlik.
Ma pedig jönnek délután a gondozónénik, Andrea nénihez fog tartozni Dóri, hozzá fog beszokni. Én már a szülői értekezleten kiszúrtam magamnak, tudtam, hogy ő a mi emberünk. Nagyon kedves, a hangja is megnyugtató. Nekem szimpatikus, itthon valószínűleg Dóri is közeledni fog majd hozzá.
Várom, hogy mindent tisztázzunk, és ő maga nyugtasson meg, minden rendben lesz.

2010. augusztus 18., szerda

403. Duma

- Apa, megyek!
- hová?
- világgá!

- Dóri, gyere öltözzünk és menjünk.
erre lefekszik az ágyunkba, és mutat a plafonra:
-Anya, nem mehetek, piros a lámpa, látod?

- Anya, táncoljál!
- most ebédeltem, tele a hasam, nem tudok táncolni.
- Anya, táncolj a fejeddel!

- Dóri, nagyon ügyesel eszel. (borsófőzelék virslivel, egyedül)
- te is, Anya.

402. Miért

5 napja elkezdődött nálunk a miért-korszak. Egyenlőre még csak vicces és izgalmas. Gondolom, egy idő után már másképp fogjuk gondolni :)

2010. augusztus 13., péntek

401. Duma - mostanában

Mit csinálsz azonnal?

Mi van, szerintem.

Anya, ne sírj.
Jól van, jól van.
Adok puszit, jó?
Jó volt?
Adok még.
Jó volt?
Olyan szép vagy.
Te is szép vagy.

Bántom magad.


2010. augusztus 10., kedd

400. Bölcsi - 0. nap

Tegnap kellett befizetni a bölcsiben az ebédpénzt. Dórival együtt mentem, hogy máshogy. Épp szünet van, gyerekek nincsenek, csak a vezetői szobához kellett menni, nem is látta a csoportszobákat, csak az előtérben volt pár dolog, de azonnal levette Dórit a lábáról a hely. Leült a kispadokhoz rajzolni, felült a hintalóra, és már rohant is volna be a füles mackó csoportba, mert megmutattam neki, melyik lesz az ő szobája. Volt nagy sírás, mikor kihoztam a bölcsiből, annyira maradni akart. Ezt így elsőre jó jelnek veszem.
Egyébként már jó ideje mesélek neki a bölcsiről, ő csillogó szemmel hallgatja, és sokszor mondja is, hogy "megyek. bölcsibe.". Arra a részre, hogy én dolgozni fogok, mindig nemet mond. Direkt nem fogalmazok úgy, hogy NEM leszek vele.
Gondolkoztam azon, hogy megpróbáljam-e leszoktatni a közös délutáni altatásról, mert könnyebb lenne neki a bölcsiben majd egyedül elaludni. De nincs hozzá szívem, nagyon bízom abban, hogy ott majd jó alaposan kijátssza magát, elfárad, illetve, hogy a sok gyerek együtt alvós látványa majd segít.