Most lesz 6 hónapja, hogy először megláttuk a kicsikénket pocakon kívül! Még mindig emlékszem, ahogy az orvos és a szülésznőnk is a nevén szólítja azt a picurka, összegömbölyödött, megszeppent, didergő kicsi lányt: "Dóri, mutasd meg, milyen nagy hangod van!"
Fél éve, hogy hárman vagyunk, és a kezünkbe foghatjuk a mi kis DuDorkánkat! Annyira sok minden történt azóta, mégsem érzem úgy, hogy már ennyi idő eltelt volna...
És meddig jutottunk? Sajnos csak közeli adatokkal szolgálhatok, mert ezt a nőszemélyt képtelenség megmérni a mérlegen, annyira ugrál :)
A múlt heti mérésen volt 8,05 kg és 66 cm, ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom :)
A szeme színe továbbra is sötét, de még mindig nem tisztult ki, egyszer csak megtörténik.
A tárgyakkal már zsonglőrködik, képes a kis, sárga műanyaggolyót is bármikor felkapni maga mellől úgy, hogy nem is látja, hogy ott van. Nézegeti az ujjacskáit, össze is zavarodik közben.
A legnagyobb változás, hogy meg tud fordulni hasról hátra, ezért aztán mindig hálózsákban alszik, és háton ébred. Lebontja a fejvédőt a kiságyról, cincálja az odatett textilvirágokat, a játszószőnyegen eléri és megfogja a lógó játékokat.
Azóta is kap almát, sőt, már a sütőtök is nagyon ízlik neki, lassan jöhetnek a főzelékek. 3 napja repetázik és még egyszer szopizik, lehet, hogy növekedési ugrásban vagyunk.
Az apjára bármikor, bármiért mosolyog, sőt, őőőőzik, csodálja, isteníti :)
Imádja a mei tait, amit Apa is jobban tud használni, ezért gyakrabban "kötődnek" így egymáshoz.
Fogacska még mindig nem bújt ki, továbbra is csak a nyáltenger jelzi, hogy megindult.Fél éve, hogy hárman vagyunk, és a kezünkbe foghatjuk a mi kis DuDorkánkat! Annyira sok minden történt azóta, mégsem érzem úgy, hogy már ennyi idő eltelt volna...
És meddig jutottunk? Sajnos csak közeli adatokkal szolgálhatok, mert ezt a nőszemélyt képtelenség megmérni a mérlegen, annyira ugrál :)
A múlt heti mérésen volt 8,05 kg és 66 cm, ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom :)
A szeme színe továbbra is sötét, de még mindig nem tisztult ki, egyszer csak megtörténik.
A tárgyakkal már zsonglőrködik, képes a kis, sárga műanyaggolyót is bármikor felkapni maga mellől úgy, hogy nem is látja, hogy ott van. Nézegeti az ujjacskáit, össze is zavarodik közben.
A legnagyobb változás, hogy meg tud fordulni hasról hátra, ezért aztán mindig hálózsákban alszik, és háton ébred. Lebontja a fejvédőt a kiságyról, cincálja az odatett textilvirágokat, a játszószőnyegen eléri és megfogja a lógó játékokat.
Azóta is kap almát, sőt, már a sütőtök is nagyon ízlik neki, lassan jöhetnek a főzelékek. 3 napja repetázik és még egyszer szopizik, lehet, hogy növekedési ugrásban vagyunk.
Az apjára bármikor, bármiért mosolyog, sőt, őőőőzik, csodálja, isteníti :)
Imádja a mei tait, amit Apa is jobban tud használni, ezért gyakrabban "kötődnek" így egymáshoz.
A haja pedig elkezdett nőni! Már egész sűrű, csak még nagyon rövid :)
Boldog félszülinapot, Huncutka!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése