Hétfőn elmentünk a kötelezően ajánlott hasi- és koponya UH-ra. Előtte még be kellett ugranom a doktornénihez beutalóért, még jó, hogy eszembe jutott. Dorka annyira fáradt volt már, hogy a zajos rendelőben is képes volt elaludni, persze a kendőben.
A kórházban most voltunk először, és remélhetőleg jó sokáig nem is megyünk újra. A "szolgáltatás" a szokásos, telefonon 4 hónappal ezelőtt (!!!!) időpontegyeztetés, lent bejelentkezés, fent az egyik UH ajtóra kiírva, hogy a másikban szívUH. Ezt értelmezve ott várakoztunk. Sehol senki rajtunk kívül, ami kicsit gyanús volt. Aztán úgy 5 perc múlva kijött egy hölgy, bevitte a papírt, aztán kicsit később újra kijött, és mondta, hogy kövessük, mert a másik ajtó a miénk. Na, ott viszont már voltak vagy öten. Tipikus...
A lényeg, hogy fél órával a kapott időpont után bejutottunk. Éppencsak beléptünk, a doktornéni egyből mondta, hogy de jó húsban van a gyerek. Pedig még ki sem vettem a kendőből :)
Aztán a vetkőzés után jött csak az igazi produkció. Ugyanis Dorka nem az a nyugodtan fekvő, mozdulatlanságról híres csöppség. Sőt. Lerúgta a doktornénit, rángatta a vezetéket, megfogta a vizsgálófejet, húzta a szájába a doktornéni ujját, és így tovább :)
Kifelé jövet az asszisztensnő megkérdezte, hogy jobb-e ez a kendő, mint "a másik hordozó". Nem tudta, hogy ezzel hangyabolyba nyúlt, mert ha engem így megkérdeznek, már profin leadok egy komplett összehasonlító előadást a hordozókról :)
A lényeg, hogy Pintyőke majdnem végig kacarászott, mert ott volt vele bohócanyu, és minden a legnagyobb rendben. Naná, ezt így is terveztem :)
A kórházban most voltunk először, és remélhetőleg jó sokáig nem is megyünk újra. A "szolgáltatás" a szokásos, telefonon 4 hónappal ezelőtt (!!!!) időpontegyeztetés, lent bejelentkezés, fent az egyik UH ajtóra kiírva, hogy a másikban szívUH. Ezt értelmezve ott várakoztunk. Sehol senki rajtunk kívül, ami kicsit gyanús volt. Aztán úgy 5 perc múlva kijött egy hölgy, bevitte a papírt, aztán kicsit később újra kijött, és mondta, hogy kövessük, mert a másik ajtó a miénk. Na, ott viszont már voltak vagy öten. Tipikus...
A lényeg, hogy fél órával a kapott időpont után bejutottunk. Éppencsak beléptünk, a doktornéni egyből mondta, hogy de jó húsban van a gyerek. Pedig még ki sem vettem a kendőből :)
Aztán a vetkőzés után jött csak az igazi produkció. Ugyanis Dorka nem az a nyugodtan fekvő, mozdulatlanságról híres csöppség. Sőt. Lerúgta a doktornénit, rángatta a vezetéket, megfogta a vizsgálófejet, húzta a szájába a doktornéni ujját, és így tovább :)
Kifelé jövet az asszisztensnő megkérdezte, hogy jobb-e ez a kendő, mint "a másik hordozó". Nem tudta, hogy ezzel hangyabolyba nyúlt, mert ha engem így megkérdeznek, már profin leadok egy komplett összehasonlító előadást a hordozókról :)
A lényeg, hogy Pintyőke majdnem végig kacarászott, mert ott volt vele bohócanyu, és minden a legnagyobb rendben. Naná, ezt így is terveztem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése