204. Majdnem szülinap

Ma tizenegyedszerre jött el 25.-e. Tökmag azóta van itt, pocakon kívül. Azért örülnék, ha nem haladna ennyire gyorsan az idő. Persze annak is örülök, hogy milyen szépen fejlődik Pöttömke.

A ruhaméretek még mindig 86-osak, a súlya továbbra is 10 kg ruhában. Álldogál egész nap, jön-megy, meg nem áll, sikítozva teper az előszobában, élvezettel püföli a dudát a hintáján, felismeri a mondókákat, tolja be vacsorára rendszeresen a 2 üveg bébikaját. Pontosan tudja, mit jelent, ha azt mondom, nem szabad. Ilyenkor vagy rögtön eldobja, amit babrált, vagy kaján vigyorral visszanéz, és folytatja a rosszalkodást. Fürdéskor is nyughatatlan, locsolja szanaszét a vizet. Imádja a kisebb, kézben elférő figurákat, mint a törpike, víziló, kiskacsa, de mostanában az egyértelmű kedvenc a békakoma. (képeket később pótolom)
És vannak a napok, amikor csak az ölemben lenne jó, na olyankor nincs mászkálás. És vannak az éjszakák, amikor senki nem alszik, olyankor üvöltözés van, vigasztalhatatlanság...