Már örültem, hogy tegnap este 9-kor elaludt Dóri, így több esély volt arra, hogy fel bírunk kelni reggel korán. Erre az történt, hogy 11-kor felsírt, összehányta magát szegénykém. Nagyon megrémült, az atyaúristen is olyan lett. Gyorsan kivittük a fürdőbe, próbáltam megnyugtatni és kihámozni a balesetes ruhákból. A kádba is be kellett állítanom, mert a haja is olyan lett. Hiába fűtöttem be, vacogott nagyon. És persze sírt, sírt, mert álmos volt, megijedt, fázott, és nem értette, mi történik. Kapott új ruhát, befeküdt hozzánk. De sajnos jött a második hullám, már kevesebb "kárral", de újra menni kellett a kádba, hajat mostunk megint. Újra ágyneműcsere, Apa kiköltözött a nappaliba, mi meg maradtunk Dórival, ment a fűtés, égett a kislámpa, lavór a közelben. Hajnali 2-kor kapcsoltam ki a lámpát, mert engem nagyon zavart. A fűtés néha bekapcsolt, arra is felébredtem, Dóri is forgolódott, és 6-kor már kukorékolt is. Kérek tápot!
Nagy dilemmában voltam, mert csak reménykedtem, hogy a túl sok főtt tojás+szalámi+sajt vacsora ártott meg, és nem valami vírus okozta a bajt. De lázas nem volt, kifejezetten jókedvűen ébredt, kekszet még véletlenül sem akart enni, így aztán megpróbáltunk egy kis tápot. Szerencsére nem kért többet, és bent is maradt. Kicsivel később üres teát is ivott, az sem akart távozni. Úgyhogy elindultunk a bölcsibe.
Természetesen szóltam a gondozóknak, hogy mi történt, megegyeztünk, hogy mivel 1 órája már a tápnak és semmi gond nincs, ezért maradhat. De amint baj van, hívnak. Dóri berepült, és amikor elköszöntem, puszit is kaptam :)
Ezek után elmentem vásárolni, összefutottam ismerős anyukákkal, kicsit beszélgettünk, majd hazajöttem, elkezdtem kimosni a balesetes ruhákat, ágyneműket.
Visszamentem a bölcsibe 11:45-re, kihallatszott, hogy mennyire jó odabent a hangulat. Láttam, ahogy Dóri jön ki fogat mosni, ahogy megtörölközik, visszakanyarodtak elköszönni, majd megint füligvigyorral kirobbant az átadóba. Megtudtam, hogy végig aktív volt, bekapcsolódik az "öregek" játékába, 10 óra körül kicsit elpilledt, leült a játékkonyhába, szopta az ujját le-lecsukódó szemmel. De amint szóltak neki, hogy Dóri, gyere játszani, főnixmadárként újra belevetette magát a kalandokba :)
Sajnos a másik új kislány sokat és nagyon durván sírt, de ez nem zavarta meg Dórit. Bár gondolkoztak rajta, hogy étkezéseknél majd átültessék az egyik ismerős, leendő bölcsistárshoz, de annyira jól elvan a fiúkkal, sőt, kifejezetten jó hatással van rájuk, ők is szépen esznek :)
Ja, reggelire evett 2 kenyeret, tejes kávét nem kérte, ennek én örülök, az ebéd pedig elfogyott megint.
Alig lépett ki, már megint arról beszélt, hogy menjük bölcsibe gyerekekhez :)
Holnap is reggelire megyünk, én nagyon optimista vagyok jelenleg, és persze büszke is, hogy ilyen ügyesen veszi Picúrka az akadályokat.
Végül egy kis videó, azt meséli el, hogy hogyan kellett ugrálni a szivacsokon a bölcsiben:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése