Ahogy a múltkori wekerlei sétánál írtam, a csapat bővülése várható volt. Így négyen róttuk tegnap szélben, hóban, napsütésben a közelben lakó anyukákkal és babákkal a wekerlei utcákat. Lilu gyorsan elaludt, András szépen lassan elkezdett mosolyogni, Boti pedig, mint mindig, nevetgélt, kacarászva fedezte fel a hintát. Rólunk ugyan nem készült kép, de azt el kell mesélnem, hogy amikor én löktem Botit a hintában, akkor Dorka is nagyokat nevetett, gondolom, tetszett neki, ahogy Boti egyfolytában közeledett és távolodott.
Jól éreztük magunkat, bár engem a szél nagyon átfújt, azért 3 órát kint voltam a kis csomagommal :)
Jól éreztük magunkat, bár engem a szél nagyon átfújt, azért 3 órát kint voltam a kis csomagommal :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése