Megint keltenem kellett Dórit reggel, mert ma már 9:30-ra kellett mennünk. Jókedvűen ébredt, várta is a bölcsit, megint elvittük Vilit, a vizilót, egy Piru és Zabu könyvet és az esőkabátot szatyrostul.
A dadus nyitott ajtót, mondta, hogy öltözzünk át és elkísér minket a tornaszobába. Én már láttam a szülői értekezleten, de Dórinak még teljesen új volt. Körben a falon szőnyeg, felette csodás mesefestmények, a szobában pedig mindenféle szivacsjáték, egy medence tele kislabdával, egy kukac, amiben és amin lehet mászni, sok puha focilabda. A gyerekek persze már belemelegedtek a játékba, gondolom, ezért is bújt hozzám Dóri jobban, mint eddig. Még az ujját is szopta kicsit, pedig ez nála a fáradtság jele. Aztán szép lassan ő is belejött a hancúrozásba, sajnos összefejeltek az egyik kislánnyal, úgyhogy volt egy kis sírás is. Annyira megtetszett végül neki, hogy lehet szabadon ugra-bugrálni, henteregni, hogy szó szerint folyt róla a víz, teljesen vizes lett a feje. De rendszeresen odajött hozzám, beszélt nekem, hozott labdákat, hívott, hogy segítsek neki. Én viszont maradtam a szoba szélén, és csak onnan beszéltem, nem mentem közelebb, ne szokja meg azt, hogy velem játszik itt. Aranyosak voltak a gyerekek, mert most már közeledtek felém, huncutkodtak, beszéltek hozzám, megszokták, hogy ott vagyok, és persze értek a nyelvükön.
A gondozó nénink csak 11-re jött, ma ő volt a délutános. Odaadtam neki Dóri jellemzését és egy közös családi fotót, de még mindig hiányzik pár dolog. Kispárna Dórinak, fogkefe, üzenőfüzet, még egy munkáltatói igazolás. Ma is elmondta nekem, hogy úgy látja, Dóri sírni fog, amikor otthagyom.
A csoportszobában persze folytatódott a játék, megint volt hajbeszárítás, körülnézés a másik szobában.
Ebédre finomfőzelék volt fasírttal, de Dóri semmit nem evett belőle, pedig biztosan éhes volt. A barackból viszont repetázott is.
Hazafelé jövet szinte azonnal elkezdte szopni az ujját, csipkedte a nyakát, és még az ölembe is akart jönni. Hazaértünk, gyorsan lefektettem, a függönyt nem húztam be, mert a bölcsiben sem teszik. Ma "csak" másfél órát aludt, végülis korgó gyomorral nem csodálkozom.
Hétfőn újra 9:30-ra megyünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése