Szerencsénk van, mert apukám egyik legjobb barátja vadászik, így viszonylag gyakran jutunk vadhúshoz, többek között fácánhoz is.
Már hétvégén kivettem a fagyasztóból a korábbi fácánlevesből gondosan kiporciózott husidarabokat. Ma délután pedig megcsináltam a családilag kitervelt babafasírtot.
A levesben már korábban megfőtt húst a hagyományos húsdarálón ledaráltam, nem volt egyszerű, de sikerült. Dorka tátott szájjal nézte a jelenetet, remélem, nem azért, mert annyira bénának tartott, hanem mert még sosem látott ilyen szerkezetet :)
A levesben már korábban megfőtt húst a hagyományos húsdarálón ledaráltam, nem volt egyszerű, de sikerült. Dorka tátott szájjal nézte a jelenetet, remélem, nem azért, mert annyira bénának tartott, hanem mert még sosem látott ilyen szerkezetet :)
Persze nem kellett sok hozzá, hogy észrevegye, érdekes fogantyú esik a keze közelébe :)
Ezek a jelenetek azért is kedvesek nekem, mert ezt az asztalt (is) a dédnagyapám készítette, és a nagymamámnál állt a konyhában. Sajnos Dorkával egyikük sem találkozott már...
A fasírthoz visszatérve, a jó nagy maréknyi darált húshoz tettem 1 db beáztatott zsemlét, 2 db tojássárgáját, 1 db kis vöröshagyma felét, 1/2 gerezd fokhagymát, kevés sót. Kihagytam a receptből a tojásfehérjét és a borsot. Ezután kiskanállal kis gombócokat gyúrtam, és olajban kisütöttem.
Nem gondoltam volna, de a jó adag comb mellett sült krumpli után még befért 1,5 kis fasírt a babapocakba :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése